Miskolcon alkalmam volt meglátogatni az Avasi gótikus templomot, melyet ma a református testvéreink használnak. 

Imádságos csendben próbáltam felidézni az ősi eseményeket. E templomban hirdette 1543-ban 47o évvel ezelőtt a reformáció tanait Dévai Biró Mátyás ferences szerzetes. Kitudja milyen nagy haraggal, gyűlölködéssel járt ez a hatalmas szakadás az akkori városban? Tény az, hogy rá egy évre nem voltak képesek megvédeni a városukat az emberek, és 1544-ben a törökök elfoglalják Miskolcot, felgyújtották a templomot, beomlasztva a gótikus boltozatokat és ledöntve a tornyot (az épület egykor legszebb részét). Érdemes elgondolkodni e ferences szerzetes életén... Mi mozgathatta ezt az embert??

Dévai Bíró Mátyás, a reformációnak legkiválóbb apostola, valószínűleg Déván (Erdélyben Hunyad vármegye) szül. 1500 körül, meghalt Debrecenben, de halálozási éve bizonytalan; igen valószínű, hogy 1545 után már nem élt.

A krakkói egyetemen 1523. íratta be magát tanulónak, ahol körülbelül két évet töltött. Hazatérvén, igen buzgó római katolikus pap volt. 1527-ban káplán lett Boldogkán. Majd megragadta Dévai Bírót is a reformáció szelleme s 1529-ben az akkor már világhírű wittenbergi egyetemre ment; itt legfeljebb másfél évig tartózkodott, még pedig többek véleménye szerint mint Luther asztaltársa. 1531 tavaszán már Budán volt; ugyan annak az évnek őszén Kassán működött mint a város papja de az ő befolyásának sikerült Drágfy Gáspárt és egész Újhely városát s több helységet az evangélikus hitre téríteni; Kassáról november elején fogságra hurcolták előbb Likava várába (Liptó megye), majd Pozsonyba s onnan Bécsbe.

Innen két év múlva kiszabadulván, Budára tért vissza, ahol az evangélium buzgó hirdetése miatt ismét fogságba jutott, de a tömlöcben is térített. Budáról, a fogságból kiszabadulván, Sárvárra ment (Vas megye) Nádasdy Tamás birtokára. Itt írta latin műveit. Innen az 1536. év vége felé Wittenberg felé indult, útközben azonban a sok fáradság miatt megbetegedett s egykori tanulótársánál, nürnbergi papnál, Vitus Theodornál időzött néhány hónapig; az 1537. év tavaszán Wittenbergben találjuk, honnan a helvétekhez is tett kirándulást. Az év vége felé visszatérvén a hazába, Nádasdy Tamás védelme alá Sárvárra vonult, akinek Melanchthon ajánlotta Sylvester Jánossal együtt. Itt 1538-41-ig működött s valószínű, hogy akkor járta be a dunai vidékeket, hirdetvén az Isten igéjét mindenfelé, amerre csak járt, úgy, hogy kiérdemelte a "Magyar Luther" nevet.

1541-ben a törökök miatt elbujdosott a hazájából, s Melanchthonhoz menekült. Onnét Svájcba ment, ahol Baselben nyíltan a helvét irányoz csatlakozott. 1543-ban hazájába visszatérvén, Kálvin értelmében tanított, amiért őt, sőt barátját Melanchthont is bevádolták az eperjesi evangélikusok Luther előtt, aki nagy megütközéssel vette e hírt (V. ö. Luther levelét az eperjesiekhez 1544.). 

Dévai Bíró 1544-ben debreceni református pap és esperes. 

E sokat látott templomról készítettem néhány felvételt. Imádkozzunk az évfordulón a drága egységért, mely oly sokszor sérült a történelem során!!

Szeretettel, Csaba t.