Az egyházmegye papi zarándoklata, mely a közös elmélkedés és imádság, az együttgondolkodás, a baráti találkozások, az elcsendesedés alkalma minden évben, a Segítő Szűz Mária-templomban tartott lelkinappal kezdődött.

A főpásztor nyitóbeszédében a Lélek örömében megélt papi hivatásról szólt, az örömről, amit az Úr követése ad. Az Úr rátekintett az apostolokra, és ők követték Őt. Ma is rátekint a papságra, akiknek hasonló módon kell követniük az Urat. Téma volt a lelkipásztori ellátottság jövője, valamint az egység megélése az egyházban. Gondolatok hangzottak el a pap jelenlétéről és helyéről a világban, a paptársakkal, a hívekkel való kapcsolatáról. Természetesen szó esett a papi élet nehézségeiről és szépségeiről, a közösség szolgálatában rejlő örömről.

Ugrits Tamás püspöki irodaigazgató előadásában az egyházmegye lelkipásztori ellátását elemezte, visszatekintve a 2005-ös alaptervekre. Felvázolta az egyházmegye életét befolyásoló realitásokat, különös tekintettel a paphiányra és a hívek számának csökkenésére vonatkozólag. Körvonalazott egy lehetséges jövőképet a papi ellátottságról az elmúlt tíz év egyházi életének változásait figyelembe véve.

Hajdú Ferenc provikárius, érdi plébános a pap helyét elemezte az egyházban, a társadalomban, a hívekkel való kapcsolatában. Elmondta, a lelkipásztor jelenlétét a világban az isteni kinyilatkoztatás közösségben tudja elképzelni. Alapvetően fontos, hogyan tudja megszólítani a pap azokat a természetes közösségeket, amelyekben az emberek élnek.

A Gonosz mindenkori célja az egység megbontása. Krisztus ezért külön imádkozott a papság szolgálatáért, hogy amilyen egység van az Atya és Ő közte, az legyen meg a papok és azok között, akik szavukra hinni fognak – hangzott el az előadásban.

A papi élet és a pasztorális munka mindennapi kérdéseit vizsgálta Tóth Tamás esperes, plébános a szentségek kiszolgáltatása, valamint az egyházmegyés és plébániai programok tükrében. Rámutatott: az evangélium azt mondja, találkozzál az Istennel és akkor lesz igényed templomba járni. Ezért fontos, hogy a pap feltétel nélkül elfogadja azt a világot, amiben az emberek élnek. Ha valaki belép a plébániára és megszólal, azt érezze, hogy Isten szeretete megérinti, hívja Őt.

Csak egy szívünk van, ezzel szeretjük Istent és ezzel szeretjük az embert. Nézzük meg, hogy az embereket milyen mértékben szeretjük, mert valószínű ennyire szeretjük Istent is – fogalmazott a plébános.

Ugyancsak ezt a gondolatot vitte tovább Tornyai Gábor plébános, aki a papi közösségről, a papok testvéri kapcsolatáról beszélt. Hangsúlyozta: ahogy a világiaknak naponta gondozni, ápolni kell személyes kapcsolataikat, úgy kell a lelkipásztornak is odafigyelni nemcsak a hívekkel, hanem a paptársaival való barátságára is.

A papi találkozó csúcspontja a közösen bemutatott szentmise megünneplése volt. Spányi Antal beszédében visszatekintett az eddigi közös zarándoklatokra, a mára több ezer tagot számláló Prohászka Imaszövetség megalapítására, valamint az egyházmegye és papságának felajánlására a bodajki Szűzanyának.

Amit teszünk, örömmel kell tennünk, mert kényszerrel és szeretet nélkül semmit sem tudunk elvégezni. Isten kegyelmi kincseivel munkálkodunk és ezt hűségesen szem előtt kell tartanunk. Isten elfogadja áldozatunkat, önmegtagadásunkat, Hozzá kötjük az életünket, Ő pedig megbíz bennünket országának építésével. Hogy Krisztushoz mind közelebb kerüljünk, a papi küldetésünket hálás szívvel, a Lélek örömében kell megélnünk mondta a főpásztor.

Hálásnak kell lennünk sajátos karizmáinkért, amit nem ruházhatunk át másra. Fontosak vagyunk az egyháznak, és Isten népének. Velünk van Krisztus, aki látja útkeresésünket, vívódásainkat. Látja, hogy küldetésünket milyen lélekkel végezzük. Sok meg nem értés és sikertelenség is van az életünkben, de ez ne rombolja le örömünket. A hívek érezzék meg, hogy az Istentől kapott szeretet és erő segíti hivatásunkat. Szolgálatunk akkor szép, ha az öröm, a béke, a természetes készség jellemzi. Fogadjuk jó szándékkal és az Istentől kapott szeretettel azokat, akik hozzánk fordulnak, akik az Ő országához akarnak tartozni. Legyünk mindig nyitottak ránk bízottak felé! – zárta beszédét a megyéspüspök.

A találkozó végén elhangzott a Prohászka Imaszövetség fohásza, a Máriához mondott felajánló ima, könyörgések, valamint egyéni imára is volt alkalom az Oltáriszentség jelenlétében.