Benedek pápa örömteli életre hívja a fiatalokat

Az ifjúsági világnapra írt 2012-es üzenetében a pápa az örömről elmélkedik. Címe Szent Pál Filippieknek írt leveléből való: Örüljetek az Úrban szüntelenül! (Fil 4,4). Gyönyörű, lelkesítő szavakkal fordul a fiatalokhoz – hangvétele VI. Pál Gaudete in Domino kezdetű, 1975. május 9-i apostoli buzdítására emlékeztet.

A Szentatya arra hív, hogy emelkedjünk túl azon az általános – ellentmondásos és hamis – elképzelésen, amely szerint a spirituális élet unalmas, túlságosan komoly és szomorú. Vegyünk részt az egyházról alkotott hamis kép lerombolásában, amely szerint az egyház csak ítélkezik és nemet mond minden kezdeményezésre.

A pápa szavaiban a tőle megszokott módon egyszerre van jelen az intellektuális szigor és az egyszerűség, miközben az öröm emberi és emberfeletti természetét elemzi. XVI. Benedek – az emberi természet nagy ismerője – Isten mint végcél felé irányítja az emberek figyelmét. Isten felé, aki fiában, Jézusban szeretete részesévé tett minket, és aki magávé teszi a világ reményeit és örömeit a maguk szépségében, jóságában és igazságában.

A keresztény hit elidegíthetetlen jellemzőjére, az örömre hívja fel a figyelmet. José María Gil Tamayo kiemeli: az üzenet segít abban is, hogy a gazdasági válság és az értékvesztés idején legyőzzük pesszimizmusunkat, igazi értékeket javasol a boldogságpótlékok helyett.

Ha elfogadjuk a pápa hívását, még nagyobb erővel kell megmutatnunk örömünket, és láttatnunk kell, hogy a hit nem veszi el a jókedvünket, még kevésbé életünk nagyobb örömeit, amelyeket XVI. Benedek „egyszerű örömöknek”, Isten ajándékainak nevez: „az életöröm; a szépség, a természet felett érzett öröm; a jól végzett munka öröme; a szolgálat öröme; az őszinte és tiszta szeretet, a szép családi pillanatok, a kölcsönös barátság öröme; saját egyéni képességeink felfedezése és jó eredmények elérése; mások megbecsülése; annak lehetősége, hogy kitárulkozhatunk mások előtt és ők megértenek; az az érzés, hogy hasznosak lehetünk felebarátunk számára. És aztán új ismeretek szerzése.”

A keresztény ember tökéletesedhet ezekben az örömökben, átitathatja Krisztus feltámadásába vetett hitével, amely a legnagyobb örömünk – de ha valóban keresztényként akar élni, nem zárhatja ki ezeket az egyszerű örömöket az életéből. Nem egyfajta ideológiai optimizmus ez, nem egy evilági, nehézségeket elkerülő terv sikerének hajszolása.

Az ilyesfajta tervek korunkban hatástalannak, sőt, tragikusnak bizonyultak, embertelen ideológiák kapcsolódnak hozzájuk. A pápa arra hív, hogy mi legyünk a hitből és a kegyelemből fakadó öröm tanúságtevői, különösen napjainkban, az új evangelizáció idején. Ennek az örömnek az alapja Isten, aki egyre közelebb áll hozzánk: az emberi létezés célja és teljessége. Szeret minket, és a boldogságunkat akarja. Segít, különösen akkor, amikor a világ nem kínál lehetőségeket.

Magyar Kurír