Benedek pápa homíliája Urunk megkeresztelkedésének ünnepén

Január 13-án, vasárnap délelőtt XVI. Benedek pápa 20 újszülöttnek szolgáltatta ki a keresztség szentségét, akik mindnyájan vatikáni alkalmazottak 3-4 hónapos gyermekei. A liturgia ezen a vasárnapon emlékezik meg ugyanis arról, hogy Jézus megkeresztelkedett a Jordán folyóban.

Az ünnepélyes szertartáson a szülők mellett a keresztszülők, valamint a rokonok szűkebb köre is jelen volt a Michelangelo és más híres művészek csodálatos falfreskóival díszített Sixtus-kápolnában. A Szentatyával koncelebrált két főpásztor, Giuseppe Sciacca püspök, a Vatikáni Kormányzóság főtitkára és Guido Pozzo érsek, pápai alamizsnás. A szertartáson a Szent X. Piusz vatikáni kisszeminárium hallgatói látták el az oltárszolgálatot.

Homíliájában a Szentatya rámutatott: „Istenre ma gyakran úgy tekintenek, mint a szabadság korlátjára, amelyet ki kell küszöbölni ahhoz, hogy az ember teljesen önmaga lehessen”. A mai társadalomban nem könnyű nyíltan és kompromisszumok nélkül kinyilvánítani azt, amiben hiszünk: gyakran régimódinak tartják azokat, akik a Jézusba vetett hit szerint élnek.

Ennek a gondolkodásmódnak a hatására a keresztények között is fennállhat annak a veszélye, hogy a Jézussal való kapcsolatot korlátozó jellegűnek tekintik, ami gúzsba köti a személyt, akadályozva önmegvalósítását. Ez azt jelenti, hogy az illető semmit sem értett meg az Istennel való kapcsolatból. Ugyanis fokozatosan előre haladva a hit útján megértjük, hogyan hat ránk Jézus Isten szeretetének felszabadító erejével, amely révén kilépünk önzésünkből, bezártságunkból és eljutunk a teljes élet felé, szeretetközösségben Istennel, másokra nyitottan – mondta homíliájában a Szentatya.

Jézus megkeresztelkedésének evangéliumi szakasza éppen azt beszéli el, hogy Isten Fia szabadon választotta önlealacsonyítását és alázatát, csatlakozva Isten tervéhez. Egészen a keresztáldozatig mindenben engedelmeskedett Isten akaratának, amely az emberek iránti szeretetre irányul.

A keresztségben megnyilvánul a Szentlélek élő és működő jelenléte. Szemünkben paradoxnak tűnhetne, hogy a bűn nélküli Jézus a bűnösök közé vegyült, hogy megkereszteljék, hogy elvégezze ezt a bűnbánati cselekedetet – folytatta homíliájában a Szentatya. Jézus a bűnösök mellé áll, együtt érez velük, kifejezi Isten közelségét. Szolidáris velünk, nehézségünkkel, hogy megtérjünk, hogy szakítsunk önzésünkkel, hogy elhagyjuk bűneinket. Azt fejezi ki, hogy ha befogadjuk életünkbe, akkor Ő képes arra, hogy felemeljen bennünket és elvezessen az Atyához, Isten magasságához.

Ez Istennek a műve, amit Jézus végre akar hajtani: az isteni küldetés abban áll, hogy gyógyítja a sebzetteket, orvosolja a betegeket, magára veszi a világ bűneit. A keresztség szentségében a gyermekek szoros szálakkal és örökre Jézushoz kapcsolódnak.
Ma is megismétlődik ez a csoda a keresztségben részesülő újszülöttek számára. Elmerülnek Krisztus halálának misztériumában, amely az élet forrása, hogy új életre születve részt vegyenek feltámadásában. A keresztség vételekor a gyermekek újjászületnek, mint Isten gyermekei, akik részesei Jézus Atyához fűződő gyermeki kapcsolatának. Képesekké válnak arra, hogy Istenhez teljes bizalommal Abba, Atya néven forduljanak.

Beilleszkedve ebbe a kapcsolatba és megszabadulva az eredeti bűntől, a megkeresztelt újszülöttek élő tagjaivá válnak az Egyház egyetlen testének, és maradéktalanul megélhetik életszentségre szóló hivatásukat, hogy majd örökölhessék az örök életet, amelyet Jézus feltámadásával szerzett meg nekünk - hangsúlyozta szentbeszédében a pápa.
A hit ajándéka azt jelenti, hogy örömmel válunk Isten gyermekeivé, felfedezzük, hogy gondjaira vagyunk bízva, érezzük, hogy átölel szeretetével, mint ahogy egy édesanya öleli át gyermekét.

A hit útja, amely ma elkezdődik a megkeresztelt újszülöttek számára, egy bizonyosságra alapul: arra a tapasztalatra, hogy semmi sem nagyobb annál, mint hogy megismerjük Krisztust és továbbadjuk másoknak a vele való barátságunkat. Csak ebben a barátságban tárulnak fel valójában az emberi lét nagy lehetőségei, csak így tapasztalhatjuk meg mindazt, ami szép, és ami szabaddá tesz bennünket. Aki ezt megtapasztalta, az a világon semmiért sem mondana le hitéről – mondta a pápa, majd a keresztszülők felé fordult.

Fontos feladatuk, hogy támogassák és segítsék a szülőket a gyermekek nevelésében, a hitigazságok átadásában, tanúskodva az evangéliumi értékekről. Növeljék a gyermekekben az Úrral való barátságot. A víz, amellyel ezeket a gyermekeket a pápa megjelölte az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, belemeríti őket az élet forrásába, ami maga Isten, és ami Isten valódi gyermekeivé teszi őket – hangsúlyozta Urunk megkeresztelkedésének ünnepén mondott homíliájában XVI. Benedek pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír

Január 13-án, vasárnap délelőtt XVI. Benedek pápa 20 újszülöttnek szolgáltatta ki a keresztség szentségét, akik mindnyájan vatikáni alkalmazottak 3-4 hónapos gyermekei. A liturgia ezen a vasárnapon emlékezik meg ugyanis arról, hogy Jézus megkeresztelkedett a Jordán folyóban.

Az ünnepélyes szertartáson a szülők mellett a keresztszülők, valamint a rokonok szűkebb köre is jelen volt a Michelangelo és más híres művészek csodálatos falfreskóival díszített Sixtus-kápolnában. A Szentatyával koncelebrált két főpásztor, Giuseppe Sciacca püspök, a Vatikáni Kormányzóság főtitkára és Guido Pozzo érsek, pápai alamizsnás. A szertartáson a Szent X. Piusz vatikáni kisszeminárium hallgatói látták el az oltárszolgálatot.

Homíliájában a Szentatya rámutatott: „Istenre ma gyakran úgy tekintenek, mint a szabadság korlátjára, amelyet ki kell küszöbölni ahhoz, hogy az ember teljesen önmaga lehessen”. A mai társadalomban nem könnyű nyíltan és kompromisszumok nélkül kinyilvánítani azt, amiben hiszünk: gyakran régimódinak tartják azokat, akik a Jézusba vetett hit szerint élnek.

Ennek a gondolkodásmódnak a hatására a keresztények között is fennállhat annak a veszélye, hogy a Jézussal való kapcsolatot korlátozó jellegűnek tekintik, ami gúzsba köti a személyt, akadályozva önmegvalósítását. Ez azt jelenti, hogy az illető semmit sem értett meg az Istennel való kapcsolatból. Ugyanis fokozatosan előre haladva a hit útján megértjük, hogyan hat ránk Jézus Isten szeretetének felszabadító erejével, amely révén kilépünk önzésünkből, bezártságunkból és eljutunk a teljes élet felé, szeretetközösségben Istennel, másokra nyitottan – mondta homíliájában a Szentatya.

Jézus megkeresztelkedésének evangéliumi szakasza éppen azt beszéli el, hogy Isten Fia szabadon választotta önlealacsonyítását és alázatát, csatlakozva Isten tervéhez. Egészen a keresztáldozatig mindenben engedelmeskedett Isten akaratának, amely az emberek iránti szeretetre irányul.

A keresztségben megnyilvánul a Szentlélek élő és működő jelenléte. Szemünkben paradoxnak tűnhetne, hogy a bűn nélküli Jézus a bűnösök közé vegyült, hogy megkereszteljék, hogy elvégezze ezt a bűnbánati cselekedetet – folytatta homíliájában a Szentatya. Jézus a bűnösök mellé áll, együtt érez velük, kifejezi Isten közelségét. Szolidáris velünk, nehézségünkkel, hogy megtérjünk, hogy szakítsunk önzésünkkel, hogy elhagyjuk bűneinket. Azt fejezi ki, hogy ha befogadjuk életünkbe, akkor Ő képes arra, hogy felemeljen bennünket és elvezessen az Atyához, Isten magasságához.

Ez Istennek a műve, amit Jézus végre akar hajtani: az isteni küldetés abban áll, hogy gyógyítja a sebzetteket, orvosolja a betegeket, magára veszi a világ bűneit. A keresztség szentségében a gyermekek szoros szálakkal és örökre Jézushoz kapcsolódnak.
Ma is megismétlődik ez a csoda a keresztségben részesülő újszülöttek számára. Elmerülnek Krisztus halálának misztériumában, amely az élet forrása, hogy új életre születve részt vegyenek feltámadásában. A keresztség vételekor a gyermekek újjászületnek, mint Isten gyermekei, akik részesei Jézus Atyához fűződő gyermeki kapcsolatának. Képesekké válnak arra, hogy Istenhez teljes bizalommal Abba, Atya néven forduljanak.

Beilleszkedve ebbe a kapcsolatba és megszabadulva az eredeti bűntől, a megkeresztelt újszülöttek élő tagjaivá válnak az Egyház egyetlen testének, és maradéktalanul megélhetik életszentségre szóló hivatásukat, hogy majd örökölhessék az örök életet, amelyet Jézus feltámadásával szerzett meg nekünk - hangsúlyozta szentbeszédében a pápa.
A hit ajándéka azt jelenti, hogy örömmel válunk Isten gyermekeivé, felfedezzük, hogy gondjaira vagyunk bízva, érezzük, hogy átölel szeretetével, mint ahogy egy édesanya öleli át gyermekét.

A hit útja, amely ma elkezdődik a megkeresztelt újszülöttek számára, egy bizonyosságra alapul: arra a tapasztalatra, hogy semmi sem nagyobb annál, mint hogy megismerjük Krisztust és továbbadjuk másoknak a vele való barátságunkat. Csak ebben a barátságban tárulnak fel valójában az emberi lét nagy lehetőségei, csak így tapasztalhatjuk meg mindazt, ami szép, és ami szabaddá tesz bennünket. Aki ezt megtapasztalta, az a világon semmiért sem mondana le hitéről – mondta a pápa, majd a keresztszülők felé fordult.

Fontos feladatuk, hogy támogassák és segítsék a szülőket a gyermekek nevelésében, a hitigazságok átadásában, tanúskodva az evangéliumi értékekről. Növeljék a gyermekekben az Úrral való barátságot. A víz, amellyel ezeket a gyermekeket a pápa megjelölte az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, belemeríti őket az élet forrásába, ami maga Isten, és ami Isten valódi gyermekeivé teszi őket – hangsúlyozta Urunk megkeresztelkedésének ünnepén mondott homíliájában XVI. Benedek pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír