A konfliktustól sújtott területeken humanitárius szükséghelyzet áll fenn: a pápa felhívására április 24-én Európa-szerte, így hazánk templomaiban is gyűjtést tartanak a rászorulók gondjainak enyhítésére. A befolyt összeg hozzáadódik ahhoz az adományhoz, amelyet Ferenc pápa ajánlott fel.

Ferenc pápa, látva az ukrajnai nép szenvedését, április 3-án a Regina Caeli elimádkozása után kihirdette, hogy gyűjtést kezdeményez a kelet-európai ország lakosságának megsegítésére. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia is csatlakozik Ferenc pápa kezdeményezéséhez, és április 24-én minden katolikus templomban külön gyűjtést hirdet az ukrajnai rászorulók támogatására.

A befolyt adományok ahhoz a nagyobb összeghez adódnak hozzá, amelyet a pápa ajánlott fel. Egy e célból felállított bizottság a helyszínen méri fel azokat a konkrét szükséghelyzeteket, amelyek humanitárius segítséget igényelnek. A támogatási összeg felhasználásáról a Cor Unum Pápai Tanács gondoskodik majd.

Kelet-Ukrajnában 2014 tavaszán kezdődött a fegyveres konfliktus, amely a 2015 szeptemberében életbe lépett tűzszünet ellenére ma is sok áldozatot szed, főként azért, mert a harci cselekmények sem szűntek meg teljesen, és nem távolították el az aknákat sem. A rendelkezésre álló adatok alapján kilencezer halálos áldozata van a fegyveres konfliktusnak, illetve sokan eltűntek, sok embert tartanak fogságban, gyakran jogtalanul. Állandó fenyegetettségben élnek az emberek, sok helyen fegyveres bandák tűnnek fel, és ez az instabilitás nemcsak a konfliktustól közvetlenül sújtott területeken, hanem az egész országban nehéz helyzetbe hozza a lakosságot. A hatalmas infláció szorításában a vásárlóerő drasztikusan csökkent.

Több mint félmillió embernek sürgősen szüksége van élelemre. Az országon belüli menekültek száma több mint másfél millió. A fegyveres konfliktusokban ezer házat leromboltak, 12 és 15 ezer között van a megrongálódott házak száma.

A konfliktustól sújtott területeken hárommillió ember él nehéz körülmények között, főként idősek, akik nem tudtak elmenekülni. Sok gyerek nem jár iskolába, minden negyedik ukrán gyermek – összesen 200 ezer – országon belüli menekültként él. Sokan közülük súlyos lelki traumán mentek keresztül, erőszakos cselekmények szemtanúi vagy elszenvedői voltak.

A háborús területeken az egészségügyi ellátás terén van a legnagyobb szükség segítségre. Több mint 120 egészségügyi intézmény épülete megrongálódott, egy részüket teljesen lerombolták. A legnagyobb veszélynek a várandós és a szülő nők vannak kitéve. Nagyon magas az AIDS- és a tébécéfertőzés veszélye. Hiány van altatóorvosokból, gyakran altatás nélkül végeznek műtéteket. Sok gyógyszertárat bezártak, a nyitva álló patikákban pedig elérhetetlenül magasak az árak.

A háborús helyzet nehezíti a humanitárius válság megoldására irányuló törekvéseket: az országba korlátozottan lehet csak bevinni kereskedelmi cikkeket, így gyógyszereket is. A nemzetközi segélyszállítmányok nehezen jutnak el a válságterületekre.

A vatikáni beszámoló szerint a lakosság hatalmas kitartásról tesz tanúságot. A legjobban az egyházak által fenntartott segítő hálózatok működnek. A katolikus egyházhoz Ukrajna lakosságának tíz százaléka tartozik, csekély kisebbséget alkotnak a konfliktustól érintett területeken. A katolikus egyház ugyanakkor minden erejét megmozgatja a szükséget szenvedők megsegítéséért.

A Szentszék olyan módon kíván segíteni, hogy kezdeményezései az egész lakosság javát szolgálják, vallási, felekezeti hovatartozástól függetlenül. A válságtól leginkább szenvedő területeken kíván részt venni a humanitárius szükséghelyzet megoldásában a Cor Unum Pápai Tanács által.

Fotó: Facebook/Kinderheim Segel der Hoffnung

Magyar Kurír
(tzs)