Ferenc pápa szeptember 19-én, szombaton délelőtt fél 11-kor indult Róma Fiumicino repülőteréről Kubába. Ezzel megkezdte 10. nemzetközi útját, amely egyben pápasága leghosszabb apostoli látogatása – adja hírül a Vatikáni Rádió.

A pápa az út 10 napja alatt Kubába és az Egyesült Államokba tesz látogatást, amelynek első állomása Havanna. Pénteken este, ahogy ez már hagyománnyá vált nemzetközi útjai előtt, a Szentatya magánlátogatást tett a Santa Maria Maggiore-bazilikában, ahol imádkozott a híres Szűz Mária-ikon előtt.

Kubában nagy reményeket fűznek Ferenc pápa látogatásához. A fordulat, egy igazi változás szele érezhető az emberek szerint a levegőben. A kubaiak hálájukat fejezik majd ki az argentin pápának, akinek döntő szerepe volt a szigetországnak az Egyesült Államokhoz való közeledésében. Barack Obama és Raul Castro már köszönetet mondtak ezért a Szentatyának. Kuba kezd megnyílni a világ felé és a világ is a szigetország irányába, ahogy II. János Pál kívánta 1988-ban. Mindez fokozatosan valósul meg, amelynek már most láthatóak a jelei.

Az egyház kezd szabad teret nyerni a társadalomban, amely hivatalosan a ’90-es évekig ateista állam volt. Ma megtűrtnek minősülnek, bár nem legálisak a katolikus újságok és egyházi képzőközpontok. Korábban nem így volt. A kizárólagosan a kommunista állam által közvetített információ és nevelés mély nyomot hagyott a társadalmon. A katolikusok között pl. a vallásukat gyakorlók aránya 2%, bár a megkereszteltek száma eléri a 60%-ot. A népi vallásosság mindennek ellenére nagyon erősen tovább él. Természetesen jelen van a vallási szinkretizmus, mint a keresztény hit és az afrikai ősi rítusok keveréke. Jelenleg a kubai egyházban 300 pap végez szolgálatot a 11 millió lakos körében. A papok közel állnak az Isten iránti szomjjal rendelkezőkhöz, a szegényekhez, akiknek a száma növekedőben van, mert a Szovjetunió 1991-es összeomlását követően megszűnt a gazdasági támogatás.

Kuba jelenleg Venezuelától függ kőolaj tekintetében, de a dél-amerikai ország válsága kevés reménnyel kecsegtet. Az egészségügy és az oktatás egyelőre teljesen ingyenes, de egyre kevesebb a valós foglalkoztatás, míg jelentős a feketemunka. Visszaesőben van a hagyományos cukor export, de tartja magát a dohány és a nikkel külföldi eladása. A turizmus a gazdaság egyik erős pontja. Nagy vonzerőt jelent a csodálatos szigetország természeti szépsége és vendégbarát lakossága. A turisták számára jellegzetes és igen tetszetős, az ugyanakkor a környezetre káros anyagokat kibocsátó ’50-es évekbeli amerikai autók nagyszámú jelenléte, amelyek megállították az időt 1962-ben, az amerikai embargó événél.

Kuba kétszeresen is kihasználja szépségét, amely a lakosság számára nagyon előnyös. Az amerikai dollár és az euró egyenlő árfolyamban van a kubai pénznemmel. A városok felújításra szorulnak, hiányzik azonban erre a pénz. A fiatalok álma az emigrálás, elsősorban az Egyesült Államokba. Közel 50 ezren hagyták el a szigetországot az utóbbi három hónapban, talán azért is, mert az enyhülés előrehaladtával a kubai bevándorlók az USA-ban valószínűleg nem kapnak majd olyan állami támogatást, mint eddig.

Ebben a helyzetben érkezik meg Ferenc pápa az irgalmasság misszionáriusaként. A Szentatya találkozni akar az emberekkel és mint eddig, visszautasította a golyóálló zárt autót, tehát nyitott autón halad majd végig az utcákon. Elviszi a kubaiakhoz Isten szeretetének jó hírét, amely egyben gyengédség, igazságosság és szabadság is.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír