A doktor attól félt, hogy nem fog időben megérkezni a konferenciára, ezért autót bérelt és egyedül indult el. Ám az időjárás romlani kezdett és egy heves viharba került. A sűrű esőben alig látott, és nem ott fordult le, ahol kellett volna. Eltévedt. Két órás céltalan vezetés után rádöbbent, hogy rossz az útirány. Ráadásul a telefonja is lemerült. Nagyon éhes és fáradt volt, ezért úgy döntött, hogy keres egy szálláshelyet.

Egy kis idő múlva egy szegényes házikót talált. Nem pont ilyenre gondolt, de végül kiszállt az autóból és bekopogott.

Az ajtót egy szép fiatal nő nyitotta ki. Végigmérte a csuromvizes idegent. A férfi gyorsan elmondta, hogy mi történt vele, és csak annyit kért, hogy használhassa a telefont.

Ekkor a nő azt mondta, hogy neki sajnos nincs telefonja, de bejöhet és megvárhatja, amíg az időjárás jobbra fordul. Az éhes, elázott és fáradt doktor elfogadta a kedves invitálást, és belépett a házba. A hölgy étellel és meleg teával kínálta.

Az asztalnál a hölgy azt mondta, ha akar, együtt imádkozhatnak. Erre doktor Mark mosolyogva azt felelte, hogy ő csak a szorgalomban hisz, és soha nem fohászkodik.

Az asszony mosolygott, majd odament a gyerekágy mellé, és a gyertyafény mellett hozzákezdett az imájához.

Az orvos ekkor értette meg, hogy a nő bajban lehet. Az ima végeztével megkérdezte: miért imádkozik, mit kér a Jóistentől.

A hölgy elmondta, hogy beteg a kisfia. Egy nagyon ritka rákbetegségben szenved, és az orvosok tehetetlenek. Csak egyvalaki tudna segíteni, egy híres orvos, Mark doktor. De neki nincs annyi pénze, hogy ezt megengedhesse magának, ez az orvos ugyanis nagyon messze lakik.

Könnyes szemmel mondta, hogy minden nap azért imádkozik, hogy a kisfia gyógyuljon meg. Biztos abban, hogy Isten majd megsegíti. Dr. Mark szóhoz sem jutott a döbbenettől, egyszerűen elsírta magát.

Odahajolt a nőhöz, átkarolta és azt suttogta a fülébe: Az Úr meghallgatta az imáját.

Végiggondolta mindazt, ami vele történt a mai napon, ami ide vezette a reménytelen helyzetben lévő anyához és gyerekéhez - a repülőgép meghibásodást, az özönvízszerű esőt és a eltévedést.

Ebben a szegényes kis házban új értelmet nyert a hivatása, és tudta, hogy az a hivatása, hogy segítsen olyan szegény embereken, akiknek az imán kívül nincs már semmijük.