Az egyházüldözés relikviáiból nyílik tárlat Veszprémben

A kommunista diktatúra egyik fő jellemvonása volt a vallás kíméletlen üldözése: a rendszer pontosan kidolgozott tervek szerint fosztotta meg az Egyházat anyagi javaitól, majd egyesületeitől, társadalmi szervezeteitől s végül karitatív és kulturális intézményeitől – idézi fel a kort a múzeum közleménye. Az Egyház képviselői többségét – a papokat, a szerzetesek és apácákat – pedig koholt vádak alapján bíróság elé állította, börtönre vagy halálra ítélte. A cél az egyházak gúzsba kötése és megfélemlítése volt – szerepel a dokumentumban.

A Számon-tartva vándorkiállítás – a szervezők szándéka szerint – segít abban, hogy hitvallóink és vértanúink emlékét ébren tartsuk.

A szocializmusban elhurcolt papok és vértanúk relikviáit bemutató tárlatban megtekinthető többek között Zadravecz István ferences szerzetesnek a lágerben kenyérbélből gyúrt és cipőkrémmel színezett rózsafüzére, Romzsa Tódor görögkatolikus vértanú püspök sálja, a pálosok titkos cserkésztáborozásáról készült napló, Bulányi György – akit az ötvenes évek elején összeesküvés miatt életfogytig tartó börtönre ítéltek – latin nyelvű olvasókönyve, Endrédy Vendel, zirci ciszterci főapát börtönben hajtogatott mértani alakzatai – közölte az MTI-vel a veszprémi múzeum.

Bemutatják a II. világháborúban szovjet hadifogságba esett Balogh István tábori lelkész bőröndjét; Szerednyei János bankjegyeit, melyeket a hazatérés reményében őrzött a vorosilovkai szénbányákban; a tíz évet szovjet büntetőtáborokban raboskodó Olofsson Placid atya dobozkáját, melyben az oltáriszentséget őrizte a fogság éveiben és Patrik József a vorosilovkai szénbányákból hazahozott bányászlámpáját. Ő is azoknak a papoknak az egyike, akik elkísérték híveiket a szovjet lágerek poklába: 1945 januárjában önként követte a vorosilovkai szénbányákba a Rátkáról málenkij robotra elhurcolt sváb lakosokat – tette hozzá Pilipkó Erzsébet, a kiállítás kurátora.

A tárlat része az Oltáriszentség-tartó Galambos János misefelszereléséből; a Chira Sándor görögkatolikus püspök titokban bemutatott liturgiáihoz szánt kenyérkockák; Aczél László Zsongor atya sziklatáborbeli naplója; Kovács Ferenc Imre atya kerékpárkormányra helyezhető rózsafüzére; a titkos fogadalmakhoz használt régi pálos habitusdarab; egy írógép, melyen a pálosok titkos iratai készültek; a börtönben villanydrótból készült rózsafüzér, valamint Nagy Ferenc atya kistarcsai csajkája és a titokban végzett misézésének a kellékei, melyek egy gyufásdobozban elfértek.

Érdekes darabja a tárlatnak Mécs László misefelszerelése (kehelyként egy nyeletlen kanál szolgált), Pálos Antal emlékezetből leírt misekönyve (a börtönbeli misézések egyik kelléke), Lénárd Ödön atya börtönzacskója és keresztje – ez utóbbit például fogkeféből készítette.   

A kiállítás április 21-ig tekinthető meg a Laczkó Dezső Múzeumban.

MTI/Magyar Kurír