A klasszicista stílusban épült Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Prímási Főszékesegyház a Magyar Katolikus Egyház főszékesegyháza az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében. Magyarország legnagyobb egyházi épülete, és egyben az ország legmagasabb épülete. Méreteit tekintve Európában megelőzi a római Szent Péter-bazilika (132 m), a londoni Szent Pál-katedrális (108 m) és a Kölni dóm (157 m), világviszonylatban a 18. helyen áll.
A főszékesegyház a Szent István téren áll. A helyén álló eredeti templomot Szent István építtette a Várhegy közepén a Boldogságos Szűz és Szent Adalbert tiszteletére. Ezt 1180-ban tűzvész pusztította el. A Szent Adalbert székesegyházat III. Béla segítségével Jób érsek hozatta rendbe. A székesegyház a török 1543. évi ostromakor megsérült. Esztergom eleste után a török hadászati okokból lebontotta, illetve dzsáminak használta. 1594-ben, a vár visszavételére indított harc során a benne tárolt lőpor felrobbant, és csupán Bakócz Tamás érsek 1506-1511 között épült Annuntiatio-kápolnája menekült meg. Mária Terézia 1768-1770 között a Vár közepén Szent István tiszteletére barokk templomot emelt. Az eredeti székesegyház romjait véglegesen Barkóczy Ferenc és Rudnay Sándor hercegprímások érseksége idején távolították el, hogy helyet adjanak az új templom, a mai bazilika építésének.

Építéséhez 1822-ben kezdtek hozzá az esztergomi Várhegyen a régi királyi vár romjain, amikor az érsekség visszatért Esztergomba Nagyszombatról, ahová még a török elől menekült. Az alapkőletétre április 23-án került sor Szent Adalbert ünnepén.

Rudnay Sándor grandiózus terveivel elhatározta, hogy a magyar Siont teremti meg a városban, és ismét az ország egyházi központjává teszi Esztergomot. A Várhegyet betakaró épületegyüttest terveztetett, amelynek makettje ma is megtekinthető a bazilika kincstárának előterében. Pénz hiányában végül a komplexumnak csak egyes részei készültek el: maga a székesegyház, az Ószeminárium épülete, a Sötétkapu és az érseki palota. Az építkezést a bécsi udvar nem nézte jó szemmel. Ellenezték és megpróbálták meghiúsítani, hogy Esztergomban épüljön fel a Monarchia legnagyobb temploma, olyan, amilyen még Bécsben sincs. 1831-re elkészült a hatalmas, óegyiptomi stílusban épült altemplom, és felhúzták az oldalfalak nagy részét is. Hét évvel később Packh Jánost, az építés vezetőjét meggyilkolták. A hercegprímás ekkor Hild Józsefre bízta az építkezés vezetését, aki módosította a terveket, például a keleti homlokzatot, így neki köszönhető a bazilika végső formája. 1846-ban került fel a kereszt a kupola tetejére. Az 1848-as szabadságharcot követően Scitovszky János, az újonnan kinevezett érsek türelmetlenül sürgette a főtemplom elkészültét. Az eredeti Szent Adalbert templom részéből fennmaradt reneszánsz stílusú Bakócz-kápolnát 1600 darabra szedték szét és így építették be a bazilika testébe. A bal oldali harangtoronyban található a közel hat tonnás Nagyboldogasszony-harang.

A bazilika felszentelésére 1856. augusztus 31-én került sor, még jóval a befejezése előtt. A ceremónián Ferenc József is részt vett. A felszentelésre írta Liszt Ferenc az Esztergomi Misét, amelyet ő maga vezényelt bemutatásakor.

A II. világháború alatt a bazilika súlyos sebeket kapot, körülbelül 95 gránát és bomba hullott rá. Az oszlopcsarnok egyik oszlopát szétlőtték, és a kupola héjazata elpusztult.

2005-ben adta át Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a bazilika 112 millió forintból megvalósult díszkivilágítását. 250 reflektor közel 80 kilowatt teljesítménnyel világítja meg az épületet.[2] 2006-ban megtörtént a harangtorony felújítása, 2007-ben jelentették be, hogy felújítják a főszékesegyház alatt húzódó pincerendszert. 2009-ben nagyszabású felújítás kezdődik meg. A feljárót átalakítják, újraszigetelik az alul lévő, hatalmas tereket. A kupolát tartó oszloperdőben vakolnak, eltüntetik a ma is látható háborús sérüléseket. A tartóoszlopok tövében egy új kilátó-körfolyosót alakítanak ki.[3]

Három harangja van. Mindegyik a déli oldaltoronyban. A nagyharang 5827 kilogrammos, átmérője 218,5 cm, Szlezák László öntötte 1938-ban. Elődje 5467 kilogrammos volt, amely 1930-ban megrepedt ezért újra kellett önteni. A harangot Schaudt András öntötte. A középharang 280 kilogrammos, átmérője 81 cm, Schaudt András öntötte 1858-ban Pesten. A lélekharang 20 kilogrammos, átmérője 31 cm, Budán öntötte Joseph Steinstock. A harangon az 1751-es évszám olvasható. Ez azt jelenti hogy a harangot az egyházközség készen vásárolta.

A főbejárat felett kőbe vésett latin felirat: CAPUT MATER ET MAGISTRA ECCLESIARUM HUNGARIAE (,,a magyarországi egyházak feje, anyja és tanítója"). Páczay Pál négy méter magas, fából faragott Szent István-szobra bazilika északi harangtornyába került, ahol az államalapító király kápolnáját adták át 2001-ben.

A bazilika belső alapterülete 5660 m; 118 m hosszú és 49 m széles. Közepén elhelyezkedő félgömb alakú kupoláját 24 oszlop tartja, amelyek között 12 ablak található. Az épület a kupolánál 71,5 méter magas belülről, átmérője 33,5 méter. Az altemplomtól a kupola gömbjéig kereken 100 méter. A kupola feletti gömb átmérője 2,5 méter, a kereszt 7 méter magas. A timpanont tartó nyolc oszlop 22 méter magasba nyúlik, a főhomlokzat oldalaihoz kapcsolt harangtornyok 57 méternél végződnek. 17 méter vastag falai Közép-Európa legvastagabb falrendszerét alkotják. Oltárképe 13,5 × 6,6 méteres, Mária mennybemenetelét ábrázolja (Michelangelo Grigoletti munkája). Ez a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképe.

A plébánia területéhez tartozik a Simor Papi Otthon kápolnája. A plébánia területén élő hívek száma 800 fő.

Babits Mihály Dal az esztergomi bazilikáról


Épen olyanok mint otthoni dombjaim:
alattam, fölöttem egy kis darab enyim.
Távolabb a város, és túlnan látszik a
szemközti dombról a komoly bazilika.

Hoc erat in votis... S ne jutna legalább
a jóknak annyi föld, hol megállhat a láb
nyugodtan és bölcsen, s kinyúlhat égig a
lélek, mint dómjával ott a bazilika?

Rossz föld, de megterem itt legalább a csend
virága, nyugtató lótuszom, s odalent
kertem az egész táj, hol óriás csiga
kétszarvú dómjával e bölcs bazilika.

De túl már cseh határ... Idegen katonák
s szuronyos szólamok szorítják a Dunát,
mely ma friss ér helyett zsibbasztó pántlika:
áldástalan nézi a hűs bazilika.

Egy kis darab enyim... De hát hol a mienk,
amit épúgy védjen a törvény és a rend?
Hogy bölcs nemzeteken bíró ököl s iga
legyen, miért hagyod, óh szent bazilika?

Ne bánd ma, lelkem! Itt fölülről egyhatár
minden; és kék és zöld, s szálló szem s gyors madár
tanítják, hogy nagy az Isten és kicsik a
nemzetek, és a Menny külömb bazilika.

Óh ős Templom! azur architrávod alatt
tűrd és áldd meg ezt a csöndes fecskefalat.
Csönd van itt; csak egy-egy kocsi vagy talyiga
zörg föl a városból, s zeng a bazilika.

Mérföldjáró öreg csizmákban a vihar
erretoppan olykor szürke lábaival:
az se soká marad; elszáll és nincs hiba:
mint orgona után néma bazilika.

OLVASMÁNY

Farkas Imre székesfehérvári püspöknek az Esztergomi Főszékesegyház felszentelésén mondott szentbeszédéből

(Sollemnia consecrationis Basilicae Strigoniensis, Strigonii, Typis Aegidii Horák, 1859, Appendix 63-70)

Isten háza van itt

    Isten dicsőségét hirdetik az egek, kezének művéről vall a mennybolt. A nappalok ezt zengik egymásnak, erre oktatja éj az éjszakát. Minden földre elhat szózatuk (Zsolt 18, 2-3. 5). Ez Szent Dávid éneke. Isten temploma vagytok, így ír Szent Pál a korintusi keresztényeknek, mert az Isten Lelke lakik bennetek (1 Kor 3, 16). Az Isten lélek, ezért akik imádják, azoknak lélekben és imádságban kell imádniuk (Jn 4, 24), mondja maga az emberré lett Isten. Látván tehát e tömérdek kőhalmot, látván e pompás, e drága készületeket előttünk, nem kell-e szinte arra fakadnunk, amire fakadt egykor, látván a Mestere lábaira kiöntött drága kenetet, az egyik apostol, mondván: „Mire való ez a pazarlás? Hisz jó pénzért el lehetett volna adni, s az árát a szegények közt szétosztani.” (Mt 26, 9). Hiszem, és szívetekből merítem a szót, ha erre én is azt felelem, amit felelt Jézus: Szegények mindig lesznek veletek (Mt 26, 11); de eljött az óra, hogy megadjátok az Istennek is, ami az Istené. Úgy van, mert amint a hely, ahol hajdan az ősatya, Jákob a mennyei álmot látta, és kőemléket emelt, úgy félelmetes ez a hely, valóban itt van az Isten háza, és itt van az ég kapuja (Ter 28, 17).
     Kilencszáz éve, szeretteim, midőn éppen ezen ég alatt, ahol most vagyunk, egy magyar fejedelemnek istenfélő neje álmot látott. Ki hitte volna? Amint Jákob álma Izrael népének, úgy Saroltának álma a magyar nemzetnek jövendőjét határozta meg. Megadta az ég, amit ígért: Sarolta szülöttében a magyar nemzetnek királya, atyja, apostola született. Eme nagyszerű épület, az egy igaz Isten temploma, eme pompás, ma fölkent falak és oszlopok, eme szép és szent képek és oltárok mind István király intézkedéseinek, Szent István király nemes, fennkölt, istenes lelkének, noha késő, de édes gyümölcsei. Édes nemzetem, sohasem ismered igazán Uradat, Istenedet, aki téged napkeletről atyailag ide vezetett, ha itt egyik vitéz fejedelmed magát is meggyőzvén, az Úr keresztje előtt le nem borul, és Szent Adalbert püspök szava és keze (tisztára mosván őt a keresztvízzel) Isten országába nem vezeti. Nincs neved, nincs országod e földön, ha nem történik veled az, ami itt történt.
     Most pedig, ez órától fogva, ismét teljes értelemben Isten háza van itt. Avagy nem az Isten háza-e ez az ékes, ez a fölséges épület, amelyet egy tisztes öreg, az ország Főpapja, az Isten szentegyházának Kardinálisa az Atyaisten kegyelmének harmatával mind kívül, mind belül gondosan behintett; a Fiúisten keresztjének szent jelével és érdemével alul és felül istenesen megjelölt; a Szentlélekisten vigasztaló kegyelmének kenetével a teljes Szentháromság egy Isten dicsőségére tisztává és ékessé tett, mennyei hatalmának áldásával szemünk láttára fölkent, megáldott, és fölszentelt? Nem az Isten háza-e ez a szép, remek templom, amelynek falai közé, amelynek oltárai alá az Istenért elvérzett, az Istenért dicsően meghalt keresztény hősök új, édes álomnak ereszkedtek; hová ma szíves könyörgésünkre, istenes esedezésünkre az Isten szolgái, az Isten kedvesei mind, az angyalok és a szentek velünk együtt seregesen befordultak, letelepedtek?
     Nem az Isten háza van-e itt, hová Isten – hogy örökre itt lakjék az áldás kenyerének színe alatt – ma szemlátomást leszáll, és új kegyelemmel hirdeti, hogy neki gyönyörűsége az emberekkel lenni a földön (vö. Péld 8, 31).
     Szent Isten! Mit mondana itt ama jámbor fejedelem, Dávid, aki az Ószövetség sátora előtt, hol az emberi szemek nem látták Istent, mégis ily szavakra fakadt: Mily kedves a te hajlékod, Seregek Ura! Epedve sóvárog lelkem az Úr udvarába. Szívem és testem áhítozik az élő Isten után (Zsolt 83, 2-3).

VÁLASZOS ÉNEK

Ter 28, 17

Milyen félelmetes ez a hely; * Valóban itt van az Isten háza, és itt van az ég kapuja.

Ez az Úr szilárdan álló háza, jól megalapozva szilárd sziklára. * Valóban itt van az Isten háza, és itt van az ég kapuja.

KÖNYÖRGÉS

Magában a felszentelt templomban:

Istenünk, te megengeded, hogy templomunk felszentelésének napját lelkünk javára évente megünnepeljük, hallgasd meg néped könyörgő szavát. Add, hogy erről a helyről mindig tiszta áldozat szálljon eléd, reánk pedig a megváltás bőséges kegyelme áradjon. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

A felszentelt templomon kívül:

Istenünk, te élő kövekből, választottaidból emelsz örök hajlékot fölséges nevednek. Add, hogy Egyházadat bőkezűen töltse el az ajándékozó Szentlélek, és hívő népedből egyre inkább felépüljön a mennyei Jeruzsálem. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.

vagy:

Istenünk, te Egyháznak nevezted népedet. Add, hogy az a közösség, amely nevedben egybegyűlt, csak téged szolgáljon, szeressen és kövessen; és vezetéseddel jusson el a megígért mennyei hazába. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön-örökké.Ámen

HIMNUSZ