István király, államalapítás és kenyér… nem egyértelmű, hogy augusztus 20-án mit is kellene ünnepelni. A tűzijáték Magyarország több városában is feledteti ezt a kavalkádot. De lássuk csak valójában mi a lényeg augusztus 20-án!

Kezdjük egy találós kérdéssel! Tudja-e valaki mi köze van első István király életének augusztus 20-hoz? Netán akkor született? Nem. Halálának időpontja? Nem. Koronázásának időpontja? Nem. Akkor hívta össze az első országgyűlést? Nem. Hát akkor mi? Semmi. Legalábbis közvetlenül semmi. A helyzet az, hogy augusztus 20-án Szent István életében semmi olyan fontos dolog nem esett meg, amit a történetírók feljegyeztek volna.

A talányt hamarosan megfejtjük, de előbb nézzük át még egyszer a dátumokat: István nem tudjuk mikor született, de azt igen, hogy augusztus 15-én halt meg. A koronázás időpontja valószínűleg december 24, de lehet, hogy január 1 vagy augusztus 24. Az első országgyűlést – amit akkor még királyi törvénynapnak neveztek – augusztus 15-én tartotta. A római egyház augusztus 16-án avatta szenté. Augusztus 20-a tehát sehogy sem stimmel. Valaki tévedett volna? Dehogy!

István és huszadika

A dolog úgy áll, hogy Magyarországon már halála után rövidesen kvázi szentté avatták első királyunkat. Az ünnepi dátumot Szent László király tette huszadikára, mert István halála után öt nappal (1038. augusztus 20-án), VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra emeltette I. István relikviáit a székesfehérvári Bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű. (Az a bizonyos augusztus 16-i hivatalos egyházi szentté avatás csak több, mint hatszáz évvel később 1686-ban történt.) Így kapcsolódik össze tehát augusztus 20-a és Szent István királyunk.

Államalapítás és huszadika

Az előbbiek fényében viszonylag könnyedén összekapcsoljuk az államalapítást és augusztus huszadikát. István államot alapít – Istvánt ünnepeljük – az államalapítást is ünnepeljük… Ezt diktálja a logika. De hiába, ha egyszer nem így volt. Történt ugyanis, hogy a huszadik század derekán olyan elnyomó uralom alá került Magyarország, ahol az uralkodóknak több szempontból ciki lett Szent István és a hozzá kapcsolódó legendák, eszmék.

A kommunizmusnak nevezett diktatúra számára vallási és nemzeti tartalma miatt is kerülendő volt egyáltalán említeni, hogy ezer éve élt itt egy férfi, aki független és erős államot hozott létre, olyan erős pénzzel, amire az akkori kor Európája csak irigyen pislogott. Mit tesz ilyenkor egy ravasz diktátor? Államot alapít: 1949. augusztus 20-án kihirdették a Magyar Népköztársaság alkotmányát, a napot pedig az államalapítás, jobban mondva az alkotmány ünnepének nevezték. Skizofrén helyzet, nem igaz?

Kenyér és huszadika

Az Új Kenyér Ünnepe elnevezéssel, nagyobb bajban leszünk. A búza ugyanis államformáktól függetlenül nyáron beérik, a gazdák pedig learatják. Emiatt Magyarországon nyaranta évszázadok óta tartanak aratóünnepeket tájegységenként eltérő hagyományokkal, ahol kenyeret is sütnek. Ez tény. Annak részletes elemzésére pedig most inkább ne vállalkozunk, hogy az 1800-as évek óta különböző megfontolásokkal miért szerette volna az uralkodó osztály ezt augusztus 20-hoz kötni. Elégedjünk meg azzal, hogy nem tipikusan kommunista sajátosság volt. Végül is a lényeg, hogy már a középkorban is ünnepelték az új kenyeret, csak éppen kb. egy hónappal augusztus 20-a előtt.

 és augusztus huszadika

A korábbiak pedig jól példázzák azt a tényt, hogy az aktuális uralkodó, legyen az király, diktátor vagy demokratikusan választott kormány, mindig minden ünnepet a saját képére igyekszik formálni. Nem lesz ez másként most sem. A kormánypárti és ellenzéki, a civil és egyházi és az összes többi szónokok mind megtalálják majd azt a momentumot, amit saját javukra kiemelhetnek a történelemből.

Hogy valójában mit ünneplünk augusztus 20-án? A rendszerváltás óta Szent Istvánt és az ezer évvel ezelőtti keresztény államalapítást. 1989 óta ennek megfelelően rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. 1991-ben az első szabad választáson létrejött Országgyűlés döntése a nemzeti ünnepek közül Szent István napját emelte a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe rangjára.

Tűzijáték, katonai díszlépés, zászlófelvonás, állami kitüntetések átadása – mind része az ünnepnek.