Árpád-házi Szent Kingára emlékeztek Veszprémben

Pálfalviné Ősze Judit, a Szaléziánum igazgatója bevezetőjében kiemelte: a Szaléziánumban már több alkalommal is kiállításokkal, előadásokkal idézték meg az Árpád-házi szenteket, s méltó, hogy ezúttal Kingára is emlékezzenek, akinek a tiszteletére az első templom a főegyházmegye területén, Küngösön épül. Nemrég az egyházközség egy szent ereklyét is kapott Ószandecből, a klarisszák kolostorából, ahol Kinga élete utolsó szakaszában élt, s amelyet majd elhelyezhetnek ünnepélyesen Kinga oltárán Küngösön.

A Szaléziánum folyosóján megrendezett tárlat az Árpád-házi szent életének mozzanatait, legendáját eleveníti fel, dokumentatív anyagokkal is, valamint az évszázadok során Kingáról készült ábrázolásokkal – ismertette a Szaléziánum igazgatója.

Az intézmény dísztermében Beke Zsolt küngösi plébános elmondta: a legnagyobb hálával a Jó Istennek tartoznak, hiszen ha az Úr nem építi a hajlékot, az ember igyekezete hiábavaló. Mécs László Fényt hagyni magunk után című versét idézte, amelyet a papköltő 1937-ben írt, de a mai napig nem vesztette érvényét. Elsősorban a szentek üzenhetnének e verssel korunknak, akiknek sikerült olyan fényt hagyni maguk után, hogy annak ereje évszázadokon át világít előttünk, mint útjelző fáklya – fogalmazott Beke Zsolt.

A küngösi plébános beszámolt az építkezés történetéről 2003-tól napjainkig; méltatta azt a sok anyagi-szervezési-lelki segítséget, amit menet közben kaptak. A templom befejezése, berendezése még várat magára, de kezdettől érezhették, hogy Szent Kinga is segíti, támogatja ezt az építkezést, s bíznak benne, most sem fogja magára hagyni a jóakaratú építőket. Elmondta: nemrég Proksza Gyöngyi festőművész ajánlott fel egy portréképet Kingáról a templomnak, de még nem készült el a főoltárkép. Elhozta magával azt a csontereklyét, amelyet Ószandecből kapott a templom Márfi Gyula érsek és Rostetter Szilveszter veszprémi karnagy, orgonaművész, a budapesti Szent Kinga-kórus vezetője közbenjárásával.

Rostetter Szilveszter tolmácsolásával Piotr Stefaniak bemutatta könyvét, amely része annak a sorozatnak, melyet a közös magyar-lengyel szentekről jelentetett már meg, ugyanakkor el is tér műfajában azoktól, mivel ez egy album, amely korabeli és történeti értékű festményeken, képzőművészeti alkotásokon és rendkívül gazdag archív és mai fotógalériával kíséri nyomon Szent Kinga életútjának állomásait, ábrázolásait.

Örömmel írt legkedvesebb szentjéről – mondta el a szerző. Megosztotta régi, óvodáskori emlékképeit is Kingáról, akinek legendáiból a szülei sokat meséltek neki. Tíz éve kutatja Kinga történetét tudományos igénnyel, egyházművészeti vonatkozású emlékezetét is, a nevét viselő templomokat, nemzetközi kitekintésű portréábrázolásait is számba véve. Szent Kinga régóta Lengyelország legismertebb szentje. A legtöbb ábrázolás Lengyelországban róla született, őt csak a Szűzanya előzi meg tíz ikonnal.

A most kiadott reprezentatív, lengyel nyelvű kiadvány elsősorban a képek révén mutatja be Kingát és vezet végig életén. A kötethez magyar nyelvű kísérőszöveget is mellékelt a szerző.

A könyvbemutató alatt archív videófelvételen megelevenedett a vetítővásznon az 1999-es szenttéavatási szertartás, melyet II. János Pál pápa vezetett.

Toldi Éva/Magyar Kurír