Ámosz a Jeruzsálemtől húsz kilométerre fekvő Tekoában született, Júda törzséből származott. Pásztor volt és fügetermesztő. Ő a harmadik kispróféta a Szentírásban. Az Ószövetségben egy könyve szerepel. A legrégibb próféta, akinek beszédei megmaradtak. A későbbi próféták fölhasználták gondolatait.

A próféta II. Jerobeám júdeai király idején lépett fel,  „két évvel a földrengés előtt”, 360 körül Krisztus születése előtt. Júdeából Izrael országába ment; Bételben és Szamáriában beszélt. Megjövendölte Izrael népének bukását, mert elterjedt köztük a zsarolás, az elnyomás és a pogány istentisztelet. Jövendöléseiben szigorúan megfeddte a gazdag embereket, szemrehányást téve a fényűző házakért, lakomázásokért; szót emelt a szegények érdekében és a törvénytelen istentiszteletek miatt. Egy Amacja nevű pap bevádolta a királynál, a szentélyből és Izraelből való kiutasítását kérve. A hagyomány szerint Tekoában temették el.

Ámosz próféta ikonográfiai attribútumai: juhok, pásztorbot, gyümölcsös kosár, mérőón és fa. Pásztorként báránnyal és fügefával ábrázolták.

Az ószövetségi prófétai könyv, Ámosz könyve végső formáját a fogság után nyerhette el. Többek között öt látomás szerepel benne : sáskák, szárazság, mérőón, a gyümölccsel tele kosár és az Úr az oltárnál. A próféta könyvének tanítása szerint az arám uralom alóli fölszabadulás jólétet hozott Izrael számára, s ezzel nagy különbség alakult ki a szegények és a gazdagok között; a jómódú birtokosok kiforgatták jogaikból a bérlőket. Könyvében a próféta korholta kora tévhitét, hogy Jahve beéri a puszta külsőségekkel. A jog és az igazság sokkal fontosabb, mint a külsőleges istentisztelet; a jogtiprással Izrael és a többi népek Jahve jogait sértik, s magukra vonják ítéletét. Az Úr napja – itt szerepel először a Szentírásban – sötét lesz. Ámosz lát kiutat József maradéka, a hűségesek számára – olvasható a próféta könyvéről a Katolikus Lexikonban.

Magyar Kurír