A kezdeményezéshez azóta számos olasz politikus és közéleti személyiség, valamint a találkozó résztvevői közül nagy számban csatlakoztak, és interneten is lehetséges az aláírása. A teljes szöveg az alábbi címen olvasható olasz, spanyol, angol, német, francia, orosz és arab nyelven.

A nyilatkozat első része Ferenc pápa missziós világnapra írt üzenetéből idéz, némiképp újfajta módon fogalmazza meg a keresztény álláspontot:

„Végül gondolatban azon keresztények felé fordulok, akik a világ számos pontján nehézségekbe ütköznek hitük megvallása és a hit méltó megéléséhez való jog elismertetése miatt. A mi fivéreink és nővéreink, bátor tanúságtevők és az első századok vértanúinál többen vannak, akik apostoli állhatatossággal viselik el az üldöztetés különféle formáit. Nem kevesen az életüket is kockáztatják, hogy hűek maradjanak Krisztus Evangéliumához. Biztosítom őket arról, hogy lélekben és az imádságban közel vagyok azokhoz a személyekhez, családokhoz és közösségekhez, akik erőszakot és vallási türelmetlenséget szenvednek, és megismétlem számukra Jézus vigasztaló szavait: „Bízzatok, én legyőztem a világot” (Jn 16,33).”

Fájdalmas megállapítani, hogy a világ számos régiójában még ma sem lehetséges, hogy az egyén megvallja és nyilvánosan megélje a saját vallását, hacsak nem a személyes szabadságát és az életét kockáztatva.

Ebben a drámai összefüggésben a keresztények azok, akik a leginkább szenvednek a hitük miatt. A világban minden évben több mint 100 ezer keresztényt ölnek meg, és sokan mások kénytelenek elszenvedni az erőszak számos formáját: nemi erőszakot, kínzásokat, emberrablásokat, a kultuszhelyek lerombolását, de vannak sokkal csendesebb és körmönfontabb formái is az előítéletnek a hívőkkel és vallásos szimbólumaikkal szemben.

A keresztényeket sok országban fenyegetik, fizikailag bántalmazzák vagy megölik. A keresztények olyan országokban is a legváltozatosabb formájú diszkrimináció szenvedő alanyai, ahol szabad tere van és kulturális hegemóniát gyakorol a nihilizmus, amely képtelen elfogadni azt, aki a hiteles pluralizmus légkörében szeretne egy ideálról, vallásról, hitről beszélni.

Ez egy drámai helyzet, amelynek valós dimenzióit egyre jobban elhallgatják, elrejtik vagy tudatosan cenzúrázzák, kivéve az erőszak olyan extrém eseteit, amikor lehetetlen hallgatni, de ami nem hagyható figyelmen kívül, mert azon túl, hogy sérti az emberi méltóságot, fenyegetést jelent a biztonságra és a békére, és meggátolja az átfogó emberi fejlődés megvalósulását.

Az evangéliumi üzenet mindenféle megalkuvás ellenzése, és bármiféle hatalom részéről korlátozhatatlan. Ezért a keresztények létezése önmagában a hatalom erőszakosságának egy ellenszere.

Egy civil intézmény, amely tiszteletben tartja a szabadságnak ezt a dimenzióját, ezért önmaga is toleráns minden más hiteles emberi társulással szemben.

A hit szerepének illetve annak a hozzájárulásának a nyilvános fórumon történő elismerése, amit az emberek előrehaladásához tud nyújtani, következésképpen a szabadság garanciája minden ember, nem csak a keresztények számára. Ezért a keresztények létének védelme, mindenki szabad életének a védelmét is jelenti.

A képesség arra, hogy a másikkal, mint emberrel találkozzunk, értékeljük és elismerjük a másik hitében és gondolkodásában azt a hiteles próbálkozást, hogy választ adjunk a lét jelentésének kérdésére, egy lényegi szempontja a kereszténység jelenlétének a történelemben.

A Rimini Meeting mindig kereste annak lehetőségét, hogy hozzájáruljon a népek közötti barátsághoz, és 34 éves története váratlan mégis annyira várt dokumentációja a szív pontosan meghatározott vágyának: vágyakozás az igazságra, a szépségre, az igazságosságra, a boldogságra, továbbá barátságot létrehozni hitben, kultúrában, etnikai vagy ideológiai hovatartozásban különböző férfiak és nők között, a valódi tisztelet, tehát a béke forrásává válva.

Ezért a 2013-as Rimini Meeting – válaszul Ferenc pápa segélykiáltására – felhívást tesz közzé és minden jó szándékú embert arra hív meg, hogy írják alá a kezdeményezést: kérjük a nemzeti intézményeket és a nemzetközi szervezeteket, hogy a nemzetközi jog normái alapján tegyenek meg mindent a világban bárhol élő keresztények létének védelme, pártfogása, oltalmazása, és biztosítása érdekében. Kérjük a keresztények alapvető jogainak elismerését az igazság keresésében és a tanúságtételben, megakadályozva kifejezési és társulási szabadságuk bármiféle korlátozását

.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír