Az egyháznak szüksége van a vallásszabadságra – a pápa homíliája Havannában
2012. 03. 29. 09:46 -

    Megosztás

A Szentatya kubai apostoli látogatásának harmadik napján, szerdán reggel 8 órakor a havannai Forradalom terére (Plaza de la Revolución) ment, ahol pápamobilján körbejárt a több mint 300 ezer hívő között. Délelőtt 9 órakor kezdődött a pápai szentmise, kubai főpásztorok koncelebrálásával. A szertartáson Jaime Ortega y Alamino bíboros, havannai érsek mondott köszöntő szavakat.

Benedek pápa homíliájában nagy örömének adott hangot, hogy együtt lehet a kubai hívekkel és velük ünnepelhet a Cobrei Szeretet Szűzanyának szentelt jubileumi évben. A napi liturgikus szövegekből kiindulva, a Szentatya annak a három fiatalnak a történetét emelte ki, akiket hitük miatt a babiloni király tüzes kemencébe vetett. A három ifjú elegendő erőt talált ahhoz, hogy dicsőítse Istent, tudva azt, hogy az Úr a halálban sem hagyja el őket. Isten valóban sosem hagyja vagy felejti el gyermekeit, és hatalmával képes őket minden helyzetben megszabadítani – magyarázta a Szentatya.

Ezt követően a napi evangéliumi szakaszra tért ki: „Ha kitartotok tanításomban, valóban tanítványaim lesztek, megismeritek az igazságot, és az igazság szabaddá tesz benneteket.” (Jn 8,31). Jézus itt Isten Fiának nevezi magát, az egyetlen Üdvözítőnek, aki meg tudja mutatni az igazságot és valódi szabadságot tud adni. Az igazság az emberi lény egyik vágya, és ahhoz, hogy keresni tudja ezt, szabadságra van szüksége – hangoztatta a pápa. Néhányak, mint például Poncius Pilátus szerint, az ember képtelen az igazság megismerésére, sőt vannak olyanok, akik tagadják a mindenkire vonatkozó igazság létezését. Ez a fajta hozzáállás, mint pl. a szkepticizmus és a relativizmus esetében, a szívekben változást okoz, ingataggá tesz, társaitól elhidegíti, eltávolítja az embert, aki önmagába zárkózik. Olyan emberekről van szó, akik Pilátusként mossák kezeiket és hagyják, hogy az események tovább folyjanak anélkül, hogy ők maguk bajba keverednének.

Vannak olyanok is, akik nem megfelelően értelmezik az igazság keresését. Így eljutnak a fanatizmushoz, az ésszerűtlenhez és egy saját maguk által elképzelt igazságba zárkóznak, amelyet másokra próbálnak erőltetni. Olyanok ők, mint akik látva a vérző és megkorbácsolt Jézust, azt kiáltozzák: „Keresztre vele!”. Hit és értelem egyaránt szükségesek az igazság kereséséhez. Isten az igazságra irányuló veleszületett elhivatottsággal teremtette meg az embert és az ennek megismeréséhez szükséges értelmet is megadta neki.

Az emberről szóló igazság – folytatta a Szentatya – nélkülözhetetlen alapfeltétele annak, hogy eljussunk a szabadságra, mert egy olyan etika alapelveit fogalmazza meg, amellyel mindenki képes szembenézni, illetve világos és egyértelmű szabályokat tartalmaz az életet és a halált, a kötelességeket és jogokat, a családot, a társadalmat és az emberi méltóságot illetően. Ez az etikai örökség az, amely képes a kultúrákat, a népeket és vallásokat, a hatóságokat és az állampolgárokat, a Krisztus hívőket és nem hívőket egymáshoz közelebb hozni – magyarázta a Szentatya.

A kereszténység, rámutatva ezekre az etika alapját képező értékekre, Krisztus hívását kínálja fel, amely a szabadsághoz elvezető igazság megismerésére irányul. „Kedves Barátaim! Ezért tehát ne tétovázzatok Jézus Krisztus nyomába lépni. Őbenne megtaláljuk az Istenről és az emberről szóló igazságot, a valódi szabadságot, a világosságot ahhoz, hogy megértsük a valóságot és azt a szeretet hatalma által alakítsuk át.

Az egyháznak szüksége van a vallásszabadságra, hogy hirdetni tudja hitét, és a szeretetről, a kiengesztelődésről szóló üzenetét, amelyet Jézus hozott el a világba. Ezen a téren fontos előrelépések történtek Kubában, amelyet azonban tovább kell folytatni. A Szentatya bátorító szavakat intézett a kubai hatóságokhoz, hogy folytassák a megkezdett utat az egész kubai társadalom java érdekében.

Végül Félix Varela alakját idézte fel, aki nevelője és mestere volt népének. Havanna szülöttje Kuba számára utat mutat a társadalmi átalakuláshoz – mondta a pápa. Erényes embereket kell nevelni a szabad és méltó nemzet megformálásához, ugyanis „nincs haza erény nélkül”. Kubának és a világnak is változásokra van szüksége – hangoztatta a Szentatya. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha mindenki számára lehetővé válik az igazság keresése és a szeretet útjára való lépés, megteremtve ezáltal a testvériséget és kiengesztelődést – mondta XVI. Benedek pápa a Havannában megtartott ünnepi szentmisén mondott homíliájában.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír