Ferenc pápa június 5-én audiencián fogadta Jézus Szent Szívének Papjait, nagykáptalanjuk alkalmából. A konzisztóriumi teremben találkozott az alapító Léon Dehon után dehoniánusoknak nevezett közösség mintegy 120 papjával – közli a Vatikáni Rádió.

 

„Irgalmasok a közösségben és a szegényekkel” címmel tartották a közösség nagykáptalanját, amelyen a kirekesztettek, a szegények megsegítésének lehetőségeiről beszéltek. Ennek alapfeltétele, hogy a közösség békében éljen, és ezáltal megoszthassa életét és az evangéliumot mindenkivel. A pápa örömmel üdvözölte a dehoniánusok újonnan megválasztott legfőbb elöljáróját, P. Heiner Wilmert, majd átnyújtotta beszéde írott formáját és közvetlen szavakkal szólt hozzájuk.

A szerzetesi élet teljesen evangéliumi abban az értelemben, hogy a gyakorlatban megvalósítja a nyolc boldogságot. Ezért a szerzetesek legyenek irgalmasok – buzdított beszédében a pápa. Ehhez elsősorban mély szeretetközösségben kell élni Istennel az imádságban, a Szentírásról való elmélkedésben, a szentmisében. Ezáltal életünk növekszik Isten irgalmasságában, és mi is képesek leszünk átadni másoknak az Úrtól kapott ingyenes szeretetet, gyöngédséget; megértőek és jók leszünk a körülöttünk lévő emberekkel.

A szerzetesi élet olyan hívők együttélése, akik érzik, hogy Isten szereti őket, és ők is igyekeznek szeretni Istent. Éppen ebben a közös vállalásban találhatnak rá lelki összhangjuk legmélyebb alapjára – állapította meg a pápa. Az isteni irgalmasság és szeretet megtapasztalásában rejlik a szerzetesi közösségek harmonizálásának kulcsa. Kövessék alapítójuk, Léon Dehon, a Szent Szív nagy apostolának példáját.

Az irgalmasság az evangélium összefoglaló kifejezése, úgy is mondhatjuk, hogy Krisztus „arca”. Az az arc, amelyet ő megmutatott, amikor mindenkihez odament, amikor gyógyította a betegeket, amikor egy asztalhoz ült a bűnösökkel, és főként akkor, amikor a keresztre szögezve megbocsátott: ott találjuk az isteni irgalmasság arcát – magyarázta Ferenc pápa. Az Úr arra szólítja a dehoniánusokat, hogy ennek a szeretetnek a „csatornái” legyenek elsősorban a legutolsók, a szegények iránt, akik az Ő szemében kiemelt helyet foglalnak el. Igyekezzenek megfelelő módon segíteni a rászorulókat, a Szentlélektől sugallt szeretetről tanúskodva. Ennek révén képesek lesznek segítségére sietni a szűkölködőknek, jelen lenni az evangelizálás új színterein, nyitni a mai társadalom betegségeit magukon viselő embereken.

Megújult apostoli buzgalommal folytassák sajátos küldetésüket az egyházban – biztatta a dehoniánus család tagjait Ferenc pápa, végül apostoli áldásával búcsúzott tőlük.

A Jézus Szent Szívének Papjai klerikus szerzetes kongregációt (Congregatio Sacerdotum a Sacro Corde Jesu, SCI) 1878-ban alapította Léon Dehon Saint-Quentinben a Jézus Szíve-tisztelet engesztelő célú terjesztésére. 1906-ban nyertek pápai jóváhagyást. Ma több mint 2200 dehoniánus szerzetes pap vagy testvér működik, képviselve mind az öt kontinenst, a világ 41 országában.

Küldetésük Krisztus Szívének misztériumában találja meg középpontját, a szeretet prófétái és a kiengesztelődés mesterei kívánnak lenni. Kongregációjuk apostoli intézmény, és mint ilyen az egyház szolgálatában áll. Az imádság és az obláció alkotja szerzetesi életük alapját; missziós tevékenységet folytatnak, papi és szerzetesi képzéssel foglalkoznak. Elkötelezetten segítik a szegényeket.

Fotó: Scj.de

Magyar Kurír