Pietrelcinai Szent Pio szentté avatási eljárásának dokumentumaiban olvasható, hogy Pio atya egy alkalommal megjelent Mindszenty bíboros cellájában, ahol a két pap együtt misézett és beszélgetett.

(Az eseményt megörökítő mozaik a Pio atya síremlékéhez vezető folyosón látható San Giovanni Rotondóban.)

Egybehangzó tanúvallomások százai igazolják (150 eset), hogy Szent Pio atya a bilokáció különleges isteni ajándékával rendelkezett, vagyis egyszerre két helyen is jelen tudott lenni. Ismeretes az is, hogy Szent Pio atya és Mindszenty bíboros között erős lelki kapcsolat volt. (Érdekesség, hogy Mindszenty álmát, a római magyar zarándokház létrehozását első adományozóként Pio atya támogatta.) Titokzatos, börtönbeli találkozásuk tényét maga Szent Pio atya erősítette meg.

„Amikor Mindszentyt kiszabadulása után erről különböző helyeken kerdezték, sohasem nyilatkozott ezzel kapcsolatban” – írja Mészáros István történész. Legalább egy személynek mégis beszélhetett róla bizalmasan, mivel Pio atya szentté avatási irataiból kiderül, hogy az eljárás során tanúvallomást tevő Angelo Battisti egy Budapestről érkezett paptól értesült az esetről. (Forrás)

A Positio 2. kötetének 1638. oldalán olvasható vallomásában Angelo Battisti, Pio atya közvetlen munkatársa elmondja, hogy évekig nem merte megkérdezni Pio atyától, valóban megtörtént-e az eset. 1965 márciusában azután rákérdezett: „Atyám, Mindszenty bíboros felismerte önt?” – „Találkoztunk és beszélgettünk, gondolod, hogy nem ismert föl?” – idézi Pio atya válaszát a dokumentum.

A rendkívüli találkozás kevésbé ismert tanúja Rita Montella ágostonrendi nővér volt.

Rita (világi nevén Christina) Montella a Nápoly környéki Cèrcolában született 1920. április 3-án. Már gyermekkorában voltak természetfeletti élményei. 1940 augusztusától 1992 novemberében bekövetkezett haláláig a toscanai Santa Croce sull’Arnó-i ágostonrendi nővérek közösségében élt. Számos tanúvallomás igazolja mély lelkiségét és rendkívüli karizmáit, köztük a bilokáció képességét. Boldoggá avatási eljárása folyamatban van.

Rita nővér Pio atya lelki leánya volt. A negyvenes években több ízben teljesített engesztelő „missziókat” bilokációban. A második világháború éveiben a rászorulókat és a rabokat segítette, hol egyedül, hol Pio atyával együtt. Többször járt Mindszenty bíborosnál. Első alkalommal, 1949-ben Pio atyával együtt látogatta meg: ő vitte a szentmiséhez szükséges felszerelést. A látogatásról előre szólt lelkivezetőjének, Teofilo dal Pozzo atyának. Életrajzában a következőket olvashatjuk az esetről:

„A negyvenes évek vége felé egyik nap Rita nővér odament elöljárójához, Matilde Gazzarini anyához, és azt mondta: „Pio atya megkért, hogy kísérjem el Mindszenty bíboroshoz a börtönbe, és vigyem el neki a szentmiséhez szükséges kellékeket.” Az elöljáró anya azt felelte: „Talán az engedélyemre van szükséged?!” Kérdésére, hogy mikor kell menniük, azonnal azt felelte, hogy másnap este. Ekkor az elöljáró anya engedélyezte, hogy Rita nővér összeszedje és előre vigye be a szobájába a kellékeket. Induláskor pedig bemehet hozzá, és mindent elvihet.

Másnap este Gazzarini kulcsra zárta a szobáját, és imádkozva várakozott. Erős szorongás és izgatottság vett erőt rajta, szíve a torkában vert. Egyszer csak kopogtatást hallott. „Tessék!” – mondta rögtön, noha tudta, hogy zárva az ajtó. Rita nővér belépett a szobába, odament az előkészített asztalkához, fogta a kellékeket, majd ahogy jött, távozott. Az ajtó nyitva maradt; a főnöknő próbálta követni és figyelni a távolodót. Rita nővér egyszerre eltűnt a szeme elől. Ekkor sietve odament a szobájához, hogy megnézze, ott van-e testileg: ott látta az ágyában. Kissé elámulva tért vissza cellájába, melyet megmagyarázhatatlan módon zárva talált. Kulccsal kellett kinyitnia, majd ismét kulcsra zárta. Imádkozva várta a nővér visszatérését. Sokára érkezett meg, s megismétlődött ugyanaz a jelenet, mint első érkezésekor: kopogott, bejött a zárt ajtón keresztül, és mindent visszatett az asztalkára. Azután jó éjszakát kívánt, és távozott.

Teofilo atya meghagyta Rita nővérnek, hogy valamelyik „állítólagos” látogatása alkalmával kérje meg a bíborost, hogy írjon egy üdvözlőlapot a pápának. A különleges kérés hamarosan teljesült. Következő alkalommal, amikor a lelkivezető a kolostorba látogatott, megkapta a nővértől, amit a bíborostól kért: egy kis szentképet, rajta a Szűzanya a Gyermekkel. Hátoldalán latinul írott üzenet Pacelli (XII. Piusz) pápának: ‘Deo gratias. Me benedic. Additissimus filius Joseph Mindszenty. XXVI–V–MCMXLIX’ (Istennek hála. Áldjon meg. Legodaadóbb fia, Mindszenty József. 1949. május 26.)”

Ménesi Krisztina/Christianae