„Nem biztos, hogy fel tudom oldozni, de hallgatom türelemmel, megértéssel, szeretettel" – ezzel a mondattal szokott Fekete András OFM fordulni a nála gyónózóhoz a Ferenciek terén végzett szolgálat során. Irgalom a gyóntatásban címmel foglalta össze gyóntatási tapasztalatait. Hangsúlyozta, a gyónás nem valami zárójeles dolog, hanem egyetemes igény. Az irgalom a kötelességünk, és azt erőfeszítés mentesen kell gyakorolnunk. Nagyon fontos megérteni, mi kényszerít valakit a „dobozba”, és segíteni kell neki a megértéssel. Ez a hozzáállás sok esetben érezhetően erősíti a megnyílást a gyónó részéről, és az többet mond el, mint tervezte.
 

Pál Ferenc szerint az élet nehéz kérdéseire nincs válasz. A házasság felbonthatatlansága például egy olyan norma, szabály, ami megkerülhetetlen azok számára is, akik egy második házasságot mintaszerűen élnek és az élet értékei közül van mit felmutatniuk. Számtalan ilyen dilemma okoz kikerülhetetlen feszültséget az életben. Ezekre válaszolhatunk a normák, szabályok dimenziójában vagy folyamodhatunk a lelkiismeret útmutatásához. Van azonban egy harmadik szint is, amit Jézus mutat meg számtalan példával. Ez a szív legmélye, a Szentlélek mélyről jövő hangjában hallható meg. Az az irgalmasság, ha el tudunk jutni ehhez a mélységhez, és a másik ember nehéz dilemmáját nem akarjuk leegyszerűsíteni sem a normák diktálta válasszal, sem a lelkiismeretre való utalással. A pszichológia a „kiegészítő igazság” fogalmával rajzolja fel a megoldó magatartást. Ennek lényege, hogy a két egymásnak feszülő álláspont között sem az egyiknek, sem a másiknak nem ad igazat, hanem azt mondja, mindkét fél az igazságnak csak egy részét birtokolja. Akkor kezdenek egymás felé közeledni a felek, ha ezt belátják. Egyensúly akkor jön létre, ha mindkét oldal értékeit képes vagyok képviselni, ha ki tudom fejezni megértésemet. Nem mondhatok mást, mint ami az egyház tanítása – hangsúlyozta Pál Ferenc, de a másik nem is megoldást vár tőlem, hanem azt, hogy vele tartsak, mellé álljak. Az élet nehéz kérdéseire nincs válasz, legalábbis szavakban nincs. Tettekkel azonban válaszolni lehet – fogalmazott az előadó.

Salgó Ferenc, a pápai Szent Anna templom plébánosa a betegekkel, szegényekkel szemben gyakorolt irgalom cselekedeteiről beszélt. Bemutatta, milyen aktív életet él Pápán egy kamiliánus lelkiségi segítő csoport. Arra figyelmeztetett, vegyük észre, mikor találkozunk olyan nélkülözővel, akivel szemben nem várhatunk arra, hogy „megtanuljon halászni”.

Az esti fórumon a résztvevők Soltész Miklóst hallgathatták meg és tehettek fel kérdéseket. A szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár beszámolt munkájukról, hosszan vázolta a vállalt út nehézségeit. „Ha a mindennapok küzdelmében le akarunk tenni valamit az asztalra a család értékének védelmében, elkerülhetetlenül ki vagyunk téve egy ideológiai harcnak. Úgy tűnik – mondta az államtitkár – mintha Nyugat-Európa nálunk akarná megvívni a két meghatározó világnézet közti küzdelmet. Ez az értékrendek harca.

A találkozó szeptember 26-án ért véget. A zárónapon Udvardy György püspök és Farkas István piarista tartott előadást a hit- és etikaoktatás kérdéseiről,   Bíró László püspök  a hitben való nagykorúságról.

Trautwein Éva/Magyar Kurír