JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD

A mai nap

Hajnal közeledik. A vonat sípol, távolból gyár szirénája hallik, a ház előtt felbőg egy autó motorja. Valahol a szomszédban lekapcsolják a rádiót. Reggel van újra.
Vajon jobb lesz-e a mai nappal a világ?
Milliók indulnak el otthonukból, hogy elvégezzék önként választott vagy kényszerüségből vállalt munkájukat a megélhetésért, családért, az emberhez méltóbb életért…
Vajon szebb lesz-e a mai nappal az élet?
Menyei Atyám! A többiekkel együtt én is elindulok, hogy munkámmal, egész napommal választ adjak a kérdésre. Tudom, máról holnapra nem válthatom meg a világot. Mégis hiszem, akárhol vagyok: a gyárban, az irodában, kint a szántófökdeken, táborban vagy begipszelt csontokkal a korházi ágyon, TŐLEM is függ, hogy a világ ma valamivel, ha csak egy kevéskével is, de jobb legyen, s az emberek több örömet találjanak az életben.
Ezen a napon egy kis biztatást, jókedvet, bátoritást akarok belopni szüleim, testvéreim, munkatársaim szívébe, hogy legalább a mai napot kezdjék valamivel derüsebb hangulatban s próbáljanak meg egy darabig erőt meriteni abból a néhány keresetlen, baráti jó szóból, melyet te ajándékozol nekik az én szavaimmal. Tudom, hogy ez a „kis világ” rám vár, s szeretnék küldetésemnek minél tökéletesebben megfelelni. Már az első ember, akit útközben megpillantok, akivel szót váltok, sejtsen meg valamit ennek a küldetésnek a szelleméből. Érezze, tudja meg mindenki, akit ma elém küldesz-legyen akár ellenség vagy jó barát-, hogy csak a javát akarom, és őszintén megbízhat bennem.
Kérlek adj erőt, hogy a mai napom utolsó percéig mindenkivel csak jót tehessek. Hogy-ha csak egy nagyon kicsit is- elviselhetőbbé, jobbá váljék a világ s körülöttem boldogabbá az emberek…

„ Ha valaki a jóságnak és szeretetnek csak egy morzsáját,
az igazságnak és fénynek csak egy sugarát hozta a világra,
már nem élt hiába; életének meg volt az értelme.”