Kranenburg Németországban, a holland határ mellett található település. 1280 óta híres búcsújáróhely, Körmend testvérvárosa.

A történet így tudósít a búcsújáróhely eredetéről: egy neuenhofi pásztor húsvéti szentáldozáshoz járult. Mivel a Szentostyát nem tudta lenyelni, az ún. Királyerdőben egy fába kiköpte.

Szentségtörő tettét jelentette papjának, aki nem tudta megmenteni a megszentségtelenített ostyát. 28 évvel később a templomtéren tűzifának hasogatták fel a fatörzset. Ekkor esett ki belőle a csodatevő Szent Kereszt, amelyen egy alig formált fej hajlik az emberek felé, a kezek szélesre tárva, a jobbik csak félig van meg. A lábak fája egészen sima az emberek évszázados érintésétől.

A korpuszt ma egy XVII. századból való barokk doboz veszi körül. A kereszt fogadalmi ajándékokkal körülvéve egy kis kőtoronyban áll, aminek a formája olyan, mint egy középkori szentségház.

A kor teológiai vitái fűződnek a csodás kereszthez. A XIII. és XIV. század keresztényei erre a kérdésre kerestek választ: Krisztus jelen van-e, és jelen marad-e a Szentostyában? A IV. Lateráni Zsinat (1215) az Egyház tanítását a maradandó jelenlétről a „transsubstantiatio” (átlényegülés) fogalmával definiálta mint hittételt. Úrnapja ünnepe ekkor keletkezett, és erre a hittételre adott válasz. Már egész korán tartottak úrnapi körmeneteket Kölnben és Kleveben. A következő években Európa északnyugati részében számtalan zarándokhely született, amelyeknek eredete szentségtörésre vezethető vissza.

A kranenburgi csodatevő kereszt búcsúja Szent Kereszt ünnepén van, szeptember 15-én. A hívek ekkor körmenetben vonulnak át a városon, és egyéb ünnepségek kíséretében emlékeznek meg a hétszáz évvel ezelőtt történt csodáról.

Körmendről több alkalommal vehettek már részt ezen a felemelő ünnepen. Ez az emlék adta a gondolatot, hogy állandó jelleggel emlékezzenek meg a Vas megyei városban Kranenburg ünnepéről.

A horvátnádaljai templomkertben felállították a kranenburgi búcsúi kereszt mását, egy keresztút végén. Ezzel is erősíteni szeretnék kapcsolatukat a testvérvárossal, amelytől sok segítséget és támogatást kaptak. Az ő biztatásukra alakult meg tíz évvel ezelőtt a Körmendi Batthyány Boldog László Páli Szent Vince Egyesület, melyet a Kranenburgi Szent Vince Egyesület rendszeresen támogat a szeretetszolgálatban. A felállított kereszttel és a keresztúttal az volt a szándékuk, hogy megköszönjék a segítséget és erősítsük a testvérvárosi kapcsolatot.

A körmendiek úgy kapcsolódtak be a németországi ünnepbe, hogy szeptember 15-én, a kranenburgi megemlékezéssel egyidőben Ocsovai Grácián ferences plébános a Körmendhez tartozó Horvátnádalján megáldotta a keresztutat és a kranenburgi keresztet. Utána keresztúti ájtatosságot tartottak a családokért – szerepel Gyürki László írásában.

Martinus/Szombathelyi Egyházmegye/Magyar Kurír

Fotó: Gyürki László