A kisfiú, aki megjárta a mennyországot





A 4 éves kisfiú egy sürgősségi beavatkozás során került életveszélybe, és amíg az orvosok a megmentéséért küzdöttek, ő megjárta a mennyországot.

Todd Burpo egy apró kis templom lelkésze a nebraskai Imperialban. Egyházi feladatai mellett ő a helyi birkózók edzője és önkéntes tűzoltó is. Sonjával, a feleségével, aki lelkésznéként a helyi gyerekközösséget terelgeti, egy garázsajtó-céget is visznek. Az Igazából mennyország igaz történetet mesél el Todd és Sonja kisfiáról, Coltonról. Amikor négy esztendős volt, a gyermek majdnem meghalt egy sürgősségi műtét során. Öntudatlan állapotában pedig elképesztő élményekkel gazdagodott.

"Először arról beszélt a műtéte után, hogy éneklő angyalokat látott. Aztán, amikor elmondta, hogy Jézus ölében ülve látta, ahogy imádkozom érte a váróban, míg az édesanyja a szomszéd szobában telefonál - éppen így történt -, az keltette fel a figyelmemet. Kezdetben én is pontosan azt gondoltam, hogy mivel Colton vallási képek és jelképek között nőtt fel, azok beépülhettek a tudatalattijába. Ha ilyet mondott volna: Jézus azt mondta, hogy legyek jó, akkor persze biztos lettem volna benne, hogy ez a vasárnapi iskola hatása. De azt, hogy honnan tudta, hogy hol voltam és mit csináltam a kórházban, amíg őt operálták, azt egyetlen tanár sem tudta volna neki elmondani a vasárnapi iskolából. Nem tehetek szemrehányást azoknak, akik kritikával és szkepszissel állnak hozzá, hiszen én is így éreztem." - mesélte Todd, Colton édesapja.






Colton Burpo a mennyországba tett utazásáról fontos üzenettel tért vissza: Jézus igazából nagyon-nagyon szereti a gyerekeket és fel kell készülni egy közeledő utolsó nagy csatára.

Részletek a Todd Burpóval folytatoot beszélgetésből:

Eleinte Colton történetei mind pozitívak voltak: szivárványról, angyalokról és szeretetről szóltak. De aztán egy ponton háborúról és sárkányokról kezdett beszélni.

Amikor elmesélt nekünk valamit, azok mindig spontán beszélgetések voltak. Magától osztott meg velünk információkat. A Sátánról való beszélgetés például abból fakadt, hogy az édesanyja kardokról beszélt. Azt mondta, fogadni merne, hogy a mennyországban nincsenek kardok. ,,De, a mennyországban is vannak kardok, melyeket az angyalok használnak, hogy távol tartsák az ördögöket". Tehát olyan események történhettek, amelyek felfrissítették a memóriáját. Azt osztotta meg velünk, amit meg akart osztani.

Amikor Colton elkezdte megosztani velünk az élményeit, az teljesen váratlanul történt és hosszú hónapokig tartott. Saját ütemében jött elő a dolgokkal. Amikor a másik nővéréről beszélt, az úgy történt, hogy egyszer csak odalépett az édesanyjához, és azt mondta: ,,Két nővérem van. Volt egy kisbabád, aki meghalt a pocakodban!" Üdvözítő pillanat volt, hiszen sosem beszéltünk előtte a vetélésről. Személyes és fájdalmas emlék volt, amit magunkba temettünk: azt sem tudtuk, hogy kislány lett volna. Amikor Colton elmondta nekünk, hogy a mennyországban vár ránk, csodálatos pillanat volt.

Colton nemcsak a meg nem született nővérével találkozott, hanem beszélgetett dédapjával is, aki 30 évvel a kisfiú születése előtt halt meg. A történetet Colton édesapja meséli el, de gyakran a fiú saját szavaival adja át ezt a lefegyverzően egyszerű üzenetet: a mennyország egy létező hely.

(FORRAS:NET)