Anyukának azonban igaza lett. Mióta Odette a szentáldozásra készült, igen megváltozott. Engedelmes, szorgalmas kisleány lett belőle. Az édesapa alig akart hinni a szemének és kijelentette, hogy ezek után ő is kíváncsi már arra, mit mond a pap az oktatáson, ami így megváltoztatta leánykáját. Legközelebb tehát ő is elment leánykájával a templomba. Itt hallotta azokat a hitigazságokat, amelyeket ő eddig nem ismert, és amelyek megváltoztatták Odette-jét.

Az egyik napon a kislány bement apukája szobájába és így szólt hozzá:
- Kedves apukám. Közeledik az első szentáldozás napja. Addig azonban nem mehetek áldozni, amíg bocsánatot nem kérek tőled a sok bosszúságért, amit neked okoztam.
Majd letérdelt édesapja elé: kérlek édesapám, áldj meg engem, hogy Jézus leolvashassa homlokomról a te bocsánatodat!    
Ekkor Veuillot Lajos reszkető kézzel egy keresztet rajzolt gyermeke homlokára.
Boldogan állt föl ezután a leányka és örömkönnyek csillogtak a szemében. Majd kis karjával átölelte édesapját és ezt mondotta:
- Még egy nagy kérésem lenne!
Az apa azonban, aki sejtette, hogy mit akar kérni leánykája, ujját a szájához tette, mondván: csitt! - Most menj, majd holnap elmondhatod a másik kérésedet.    
Odette engedelmeskedett és szomorúan visszatért szobájába. Alighogy elment, az édesapa máris megbánta visszautasító szavait. Lábujjhegyen leánykája szobájához lopódzott. Az ajtó nem volt egészen becsukva, és így megláthatta Odette-jét, aki a Szűzanya képe előtt térdelt és így imádkozott:
- Édes Szűzanyám, segíts rajtam, és eszközöld ki, hogy apukám velem együtt a szentáldozáshoz járuljon! Lágyítsd meg a szívét és ajándékozd meg a hit kegyelmével!
Veulliot hallgatózott és egészen megrendült a lelke. Visszament szobájába, ahol fejét kezébe hajtva, nem tarthatta tovább vissza könnyeit. Alig múlt el néhány perc, amikor suhogást hallott. Odette állt előtte:
- Apukám, ne haragudj, de nem tudtam holnap reggelig várni. Arra akarlak kérni, hogy a mamával és velem együtt te is járulj a szentáldozáshoz!
Isten kegyelmének és gyermeke kérésének nem tudott ellenállni. Sírva fakadt és leánykáját a szívéhez szorította.
- Igen - mondotta - még ma veled együtt elmegyek a gyóntatóatyához és majd ezt mondom neki:
- Tessék nézni, itt az én édesapám!
Elgondolhatjátok, mennyire örült Odette és édesanyja apuka megtérésének. Így az elsőáldozás napja kétszeres örömnap lett a számukra.

*****
Igen. Hatással vagyunk egymásra - a jóban is. A hitnek teremtő ereje van. Az Eucharisztia képes megváltoztatni a saját életünket és másokét is.
Ezen a héten arra figyelek, mi az, ami képes erősíteni bennem a hitet. Tudatosabban veszek részt a szentmisén és engedem, hogy a jó erősödjön bennem.