Aki nem bánja meg bűneit és úgy tesz, mintha keresztény lenne, nagyon rosszat tesz az Egyháznak. Mindannyian valljuk magunkat bűnösnek, de vigyáznunk kell, hogy ne váljunk korruptakká – mondta a Szentatya. Aki az Egyház jótevője, de meglopja az államot, igaztalan személy, aki kettős életet él.

Jézus nem fárad bele, hogy megbocsásson nekünk és azt tanácsolja, hogy mi is ezt tegyük – hangsúlyozta szentbeszédében Ferenc pápa. A napi evangéliumról elmélkedett, amelyben az Úr buzdítja a tanítványokat, hogy bocsássanak meg testvéreiknek. Amikor Jézus azt kéri, hogy naponta hétszer is bocsássanak meg, önmagáról fest képet. Jézus megbocsát, de az evangéliumi idézetben azt mondja, hogy jaj annak, aki a botrányokat okozza. Nem bűnről beszél, hanem botrányról, ami egy másik dolog.

„Jobb lenne, ha malomkövet kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák, mint hogy egyet is megbotránkoztasson ezek közül a kicsinyek közül.” (Lk 17,1–6)

Mi a különbség a bűn és a botrány okozás között? – vetette fel a kérdést a Szentatya. Aki vétkezik és megbánja, az bocsánatot kér, gyengének és Isten gyermekének érzi magát, megalázkodik és az üdvösséget kéri Jézustól. Aki azonban botrányt okoz, az nem bánja meg azt.

Továbbra is vétkezik, de úgy tesz, mintha keresztény lenne: kettős életet él. Ez nagy kárt okoz. Mondhatná valaki, hogy „de én az Egyház jótevője vagyok, a zsebembe nyúlok, és adok az Egyháznak”. A másik kezével viszont lop az államtól, a szegényektől. Ez nem helyes. Ez kettős élet. Ez a személy, ahogy Jézus mondja, megérdemli, hogy malomkövet kössenek a nyaka köré, és a tengerbe vessék.

Itt Jézus nem beszél megbocsátásról, mert az a személy, aki becsap másokat, és ahol csalás van, ott nincs jelen Isten Lelke. Ez a különbség a bűnös és a korrupt ember között. Aki kettős életet él, az korrupt. Más az, aki vétkezik, és szeretne nem vétkezni, de gyenge, és az Úrhoz lép, bocsánatot kér. Őt szereti az Úr, elkíséri és vele van.

Mindannyian bűnösök vagyunk, de korruptak nem – folytatta a pápa.

A korrupt ember megrekedt az önelégültség állapotában, nem tudja, mi az alázat. Jézus így szólt hozzájuk:

„Olyanok vagytok, mint a fehérre meszelt sírok, amelyek kívülről szépnek látszanak, belül azonban tele vannak a halottak csontjaival és tisztátalansággal.” (Máté 23:27)

Az a keresztény, aki büszkélkedik kereszténységével, de nem él keresztény életet, egy a korruptak közül – mutatott rá a Szentatya. Mindannyian ismerünk olyanokat, akik ilyen helyzetben vannak, és mennyit ártanak az Egyháznak! Korrupt keresztények, papok… Sokat ártanak az Egyháznak, mert nem az evangélium szellemében élnek, hanem a világiasság lelkületében.

Szent Pál világosan megfogalmazza a római keresztényeknek írt levelében: „Ne hasonuljatok ehhez a világhoz” (Róm 12,3). Az eredeti szöveg még erősebb, amely ezt mondja: ne lépjetek be az e világi gondolkodásmódba. Ez a világiasság vezet a kettős élethez.

Fehérre meszelt tisztátalanság – ez a korrupt ember élete. Jézus nem bűnösnek nevezi őket, hanem álszenteknek. „Ha vét ellened testvéred, fedd meg! De ha megbánja, bocsáss meg neki! Még ha napjában hétszer vét is ellened, de hétszer fordul hozzád, és azt mondja: Megbántam, – bocsáss meg neki!” (Lk 17,1–6) Ezt teszi Jézus a bűnösökkel. Nem fárad bele a megbocsátásba, ha megbánóan Hozzá fordulunk. „Bocsáss meg Uram, bűnös vagyok!” „Tudom, folytasd utadat!” – mondja az Úr. Kérjük a Szentlélek kegyelmét, hogy el tudjuk ismerni: bűnösök vagyunk, de nem korruptak – zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír