Szeretettel köszöntelek a JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
schrancz Erika
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
schrancz Erika
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
schrancz Erika
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Szeretettel köszöntelek a JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.
Ezt találod a közösségünkben:
Üdvözlettel,
schrancz Erika
JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD vezetője
Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:
Kis türelmet...
Bejelentkezés
A jó szó
Magányosan sétált a hóborította utcán, talpa alatt csikorgott a hó. Délutáni egészségügyi lépteit szaporította, de gondolatai nem hagyták tétlenül. Egyre az motoszkált a fejében, hogy milyen sok a magányos ember a környezetében. Az eltelt évek alatt környezete megöregedett.
Szívesen megállt egy-egy jó szóra, hiszen tudta, sok ember van akire rá sem nyitja senki sem az ajtót.
Karácsony közeledett, s ilyenkor az ember a lelkét is ünneplőbe öltözteti.
A környező udvarokon egy-egy fényben csillogó fenyő jelezte a szeretet ünnepének közeledtét. Időnként megcsapta az orrát finom gyömbér, szegfűszeg, és fahéj illata. A házakban mindenki készülődött az ünnepekre. A finom illatok kellemesen körüllengték sétája közben, és ő boldogan szívta magába a karácsony illatát, s ettől még nagyobb nyugalom kerítette hatalmába, boldogan lépkedett a kies utcán.
Ilyenkor az
ember sokkal fogékonyabb a jóra, a jó sokkal jobb, a rossz pedig
elviselhetetlen, mert kinek nincs senkije az minek süssön, minek
készüljön? Ezek a gondolatok lettek úrrá rajta, s szemét szorosan
összezárva állta a szél ostromát. Gallérját felhajtotta, borzongott,
mert a hideg teljesen átjárta testét, de a szívét, azt nem..
Azon törte a fejét mi lenne, ha úgy tenne valakivel jót, hogy kiléte titokban maradjon. Szeretett volna valakinek adni abból a szeretetből, ami most átjárta a lelkét, így Karácsony közeledtével. Talán egy magányos szomszéd lehetne, elmélázott a gondolaton.
No de az sem
mindegy, hogy ki legyen a kiválasztott, és miként hajtsa végre a
jótéteményt. .... Gondolatai kavarogtak, hogyan oldja meg amit
eltervezett.
Annyi a megválaszolatlan kérdés, hogy a séta ideje alatt sem tudta eldönteni hogyan tovább. Egyre rótta az utcát, időnként ismerős arcok felbukkantak, s a szállingózó hó megült szempilláján, összehúzott szemekkel folytatta sétáját.
Amott a kertben mozgolódást látott, s egy hangot... úgy vélte, hogy néki címezték.
- Rég láttam, hogy van?
Kérdezte a korosodó hölgy, ez volt az indító kérdés, amit nem lehetet szó nélkül hagyni.
Szívesen megállt, mert szó, ami szó ő is nagyon vágyott arra, hogy
gondolatait megoszthassa valakivel, vagy valakikkel. Amint éppen
megállt, hogy válaszoljon a kedvesen feltett kérdésre látja ám, hogy a
szemközti házból ismeretlennek tűnő néni ballag a kertjén át, de nagyon
leromlott beteges állapotban volt. - de hisz alig ismert reá.
Odaköszönt a néninek kedvesen, de a néni teljesen magába, s magányába
burkolózva, egy hatalmas kendővel a vállán, tovább tipeget az udvaron a
kitaposatlan hóban.
Rettegve figyelte... tekintetével körülölelte
féltőn, nehogy elessék, de szerencsére sikerült az udvari séta, s el is
tűnt csendesen, kérdésére nem válaszolva a szűk kis bejárati ajtón.
Hosszan elnézte, mily csekély halovány fény hatol át az ablakán...
- Talán gyertya fénye, vagy tán a szükség.....?
A szomszédasszony észrevette tanakodását, és máris rögtön mondta az útbaigazítást:
- Magányos szegény, beteg, nincs senkije, a kutyáját is a napokban segítettük eltemetni.
Döbbenten hallgatta, mit lehet még szegénytől elvenni? Még évekkel
ezelőtt nem volt egyedül. Sorsa csúnyán elbánt véle, no meg az évek,
melyek nem múltak el nyomtalanul. Az egykoron szép napokat élt
asszonyból, hajlott hátú nénike lett.
Ekkor minden eldőlt,... hogy ki lesz a kiválasztott.
Másnap lázas készülődés közepette, apró részleteiben mindent kitervelt,
hogyan oldja meg feladatát. Jó érzés fogta el, a szíve tele volt
melegséggel, szeretettel. Úgy érezte, hogy másnak is jut bőven
szeretetéből, adni akart, adni, bármi áron...
Reggel, amikor
felébredt, gyorsan előkészített egy kis kosarat, amit kibélelt borostyán
levéllel. Belehelyezett sok-sok finomságot, szaloncukrot, almát, és más
gyümölcsöt is. A sütemény sem maradhatott el, volt otthon bőven, mert
neki volt kire sütnie. Feldíszítette hát a bőség kosárkáját, és készen
állt, hogy a nénihez eljuttassa. Alig várta, hogy sötétedjék, de azért
még a nénike biztonsággal ki tudjon tipegni a hóba. Odaosont a roskatag
háza elé, majd lopva körülnézett, s a kapu elé óvatosan
belesüllyesztette a szeretet csomagját, és becsengetett....
Gyors léptekkel eltávolodott, s egy bokor mögé elbújva figyelte a
távolból, hogy a címzett épségben eléri-e a kaput. Türelmetlenül várt...
és várt.
Már éppen aggódni kezdett, de az öreg lábak már nem mozogtak olyan fürgén, igaz - erről megfeledkezett. -
A lábán egy félretaposott félcipő, a kérge letaposva papucs formát
utánzott. A papucs óvta az öreg lábat a tél hidegétől. Hatalmas megnyúlt
kendővel a vállán öregesen, csoszogó léptekkel igyekezett a nénike kapu
felé. Reszketeg kezével nehezen találta a zár lyukát. Nem is tűnt fel
néki, hogy a kapuban nem állt senki. Ösztönösen reagált a csengő hívó
hangjára, és nagy igyekezetében válláról a kendő félrecsúszott, csak
nagy nehezen tudta a helyére igazítani, mert az ujjai már
ellenszegültek. Az öreg kendő volt minden ékessége, s úgy viselte, mint
egykoron, új korában.
Közömbös tekintettel, nagy nehezen lehajolt, és megfonnyadt öreg kezeivel felemelte a bőség kosarát. Nem tétovázott, hogy hogyan került oda, csak gépiesen tette a dolgát. Rég volt már, mikor gondolt reá is valaki, talán már el is felejtette, milyen kapni. Magánya az emlékeit is megfakították, nem maradt néki más, csak a hajlott kora, meg ez a kis viskó.
Másnap a jótevő
sétálva ismét útját arra vette, és fürkésző tekintettel nézett be az
elvadult kertbe. A téli udvar még barátságtalanabbnak tűnt... Sok
lim-lom, ami a magányos évek alatt összegyűlt, és a csupasz kert nem
rejtette a szegénységet. A szomszédasszony kipirult orcával sepregette a
kerti utat, s mikor felfedezte a sétálót, jó indokot találva a
beszélgetésre, gyorsan megtámasztotta a seprűjét.....
- Jó napot kedveském- szólt.
- Hát nézze csak.... szegény mami, már nem tudja, hogy mit csinál. .....a kapu elé kirámolt.
Ujjával hadonászva a föld felé mutatott. A földön nem volt más csak az ő tegnapi kosara, de nem üresen.
Szegény nénike, ő is adni szeretet volna az biztos, mert dióval volt
megrakva a kosár, egy pár darab elöregedett szaloncukorral, minek már a
papírja is megfakult, s talán a cukor már olyan kemény volt, hogy az
egereknek sem kellett.
Csak az ő szegény öreg szeme nem észlelte,
hogy vele együtt a cukor is megöregedett, s a díszes csomagolás is
megkopott, mint szegény öreg kendője.
A bőség kosár titkát a sepregető asszony nem is sejtette, mert nem avattam be a titkomba. Miután elköszöntünk egymástól, sepregetését befejezte és szaporán a meleg házába sietett.
Én boldogan magamhoz emeltem kosárkámat és továbbsietve eltűntem a szürkületben.
|
|
schrancz Erika írta 1 napja a(z) Áldott, Békés Karácsonyi ünnepet kívánok a közösségnek! képhez:
Áldott boldog karácsonyi ünnepeket kivánok a ...
schrancz Erika írta 1 napja a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:
Áldott az Úr, atyáink Istene, mert meglátogatta és megváltotta...
schrancz Erika írta 1 napja a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:
elmélkedés Zakariás akkor némult meg, amikor nem hitt...
schrancz Erika írta 1 napja a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:
imádság Megváltó Urunk, te egykor kisgyermekként jöttél ...
schrancz Erika írta 1 napja a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:
Harangszó az éjben Fehér kis kápolna erdő sűrűjében....
schrancz Erika írta 1 napja a(z) Imaszándék fórumtémában:
Adj szeretteimnek jó egészséget Adj szeretteimnek...
schrancz Erika írta 1 napja a(z) Imádság Mindszenty József boldoggá avatásáért. fórumtémában:
Mennyei Atyánk! Szívesen fogadod híveid áldozatait, ...
schrancz Erika írta 1 napja a(z) Rózsafüzér imádság a Szűzanyához. fórumtémában:
1.Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van ...
schrancz Erika írta 1 napja a(z) NEKED IS VAN ŐRANGYALOD! fórumtémában:
Jóságos Őrangyalom, aki a mennyei Atya színe előtt állsz...
schrancz Erika írta 1 napja a(z) Békés,Boldog Karácsonyt! képhez:
KARÁCSONYI IMA A MEGRÉMÜLT PÁSZTOROK ...
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!