Idén június 17-én tartják az egyházmegyei búcsút, melynek nagymiséjét tizenegy órakor mutatják be a székesegyház előtti téren. Az ünneppel Isten emberszeretetére figyelünk, mely abban érte el csúcspontját, hogy egyszülött Fiát adta értünk, aki a végtelen szeretet eszközévé tett emberi szívvel szerette a világot – szerepel Józsa János írásában.

II. János Pál pápa 2004-től Jézus Szívének ünnepét a papok megszentelődésének világnapjává tette. A megszentelődés az a folyamat, amikor Isten életét öltjük magunkra. Az életszentség Istenhez való hasonlóság Jézus Krisztus követésében, ezért nekünk az Ő belső életét kell magunkra öltenünk. Ezt jelenti többek között Jézus Szívének tisztelete.

Már a középkorban kimutatható bizonyos körökben a kifejezett Jézus Szíve-tisztelet, különösen a német misztikusoknál (1250–1350); elmélkedésük anyaga az Énekek Éneke – az Egyház mint Krisztus jegyese. Később a jezsuiták és a karthauziak vették át a Jézus Szíve-tiszteletet, és terjesztették el az egész Egyházban.

Szatmáron a Jézus Társasága öröksége a Jézus Szíve-tisztelet. A jezsuiták 1858-as, második letelepedésükkor kapták meg működésük központjául a kálváriatemplomot. Tudott róluk, hogy bárhol megtelepedtek, kötelességüknek érezték a Jézus Szíve-ájtatosság terjesztését, és Szatmárnémetiben is így próbálták élőbbé tenni a hívők lelki életét. 1868 júliusában ezért a római központ engedélyével meghonosították a Jézus Szíve Társulatot.

XIII. Leó pápa előírta az egyházmegye felajánlását Jézus Szentséges Szívének, amit az 1899. évi századfordulón Meszlényi Gyula püspök a kálváriatemplomban el is végzett. A XIX. század utolsó évtizedében, Jézus Szíve ünnepén a városbeli és a vidékről érkezett hívek számára már a magyar mellett német nyelvű prédikációt is tartottak.

1909. június 6-án, az átépített kálváriatemplomot Boromisza Tibor püspök Jézus Szíve tiszteletére szentelte fel; gondozását a Jézus Társasága szerzeteseire bízta, megerősítve így Szatmárnémetit a régió Jézus Szíve tiszteletének központjaként, egyházmegyei zarándokhelyként.

Ez a tisztelet és hagyomány azóta is elevenen él a Szatmári Egyházmegyében, a búcsúra minden évben az ünnepet követő vasárnap kerül sor. 1999-ig a kálváriatemplomban, illetve annak udvarán mutatták be az ünnepi nagymisét, majd ettől az évtől Reizer Pál püspök a székesegyház előtti térre hozta, ahova máig minden évben több ezren zarándokolnak el.

Az idei Jézus Szíve-búcsú magyar nyelvű szentmiséjét is Szatmárnémeti régi központjában tartják, ahol tizenegy órától Schönberger Jenő püspök főcelebrálásával és Ruppert József magyarországi piarista szentbeszédével mutatják be a legszentebb áldozatot. Nyolc órától a román, fél tíztől a német nyelvű szentmisét Wilhelm Dancă, a bukaresti Szent Teréz Teológiai Intézet rektora mutatja be a kálváriatemplomban.

A Jézus Szíve-búcsú minden évben a lelki megújulás, a „szívek megtisztulásának” lehetősége – írta Józsa János.

Szatmári Egyházmegye/Magyar Kurír