A Tízparancsolat az élet minden területére vonatkozóan ad örök érvényű útmutatást, így a családra vonatkozóan is van üzenete a ma élő emberek számára is.

Az Ószövetségben összesen 613 parancsolatot találhatunk, amelyeknek úgymond összefoglalásaként is tekinthetünk a Tízparancsolatra. Amikor Jézus Krisztustól megkérdezték, hogy melyik parancsolat az első, akkor azt válaszolta, hogy

„Minden parancsolatok között az első: Halljad Izrael: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr.

Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat.

A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat.”

Máté 12:29-31

Ezzel Jézus az ószövetségi parancsolatokat két nagy csoportban foglalta össze. Az első nagy csoport az Istennel való kapcsolatra vonatkozó parancsolatokat tartalmazza, a második nagy csoport pedig az emberi kapcsolatokat hivatott szabályozni. Mindkét csoportnak azonban van a családra vonatkozóan üzenete.

„Ne csinálj magadnak faragott képet, és semmi hasonlót azokhoz, amelyek fenn az égben, vagy amelyek alant a földön, vagy amelyek a vizekben a föld alatt vannak.

Ne imádd és ne tiszteld azokat; mert én, az Úr a te Istened, féltőn-szerető Isten vagyok, aki megbüntetem az atyák vétkét a fiakban, harmad és negyedíziglen, akik engem gyűlölnek.

De irgalmasságot cselekszem ezeríziglen azokkal, akik engem szeretnek, és az én parancsolataimat megtartják.”

II. Mózes 20:3-6

Ez a rész a Tízparancsolatból arra hívja fel a figyelmünket, hogy az apák Istennel és Isten igéjével, törvényével való kapcsolata sorsformáló erővel hat nem csak az ő életükre, hanem a fiaik, az unokáik, sőt még az dédunokáik életére vonatkozóan is. Így a szülők döntései 3-4 generáció sorsának az alakulását határozhatják meg negatív módon. Isten nagyvonalúságát mutatja viszont az, hogy az apák Istennel való jó kapcsolata ezzel szemben ezer generáción keresztül tudja Istennek az irgalmát kiváltani a leszármazottak életében.

De a hetedik nap az Úrnak a te Istenednek szombatja: semmi dolgot se tégy azon se magad, se fiad, se leányod, [se] szolgád, se szolgálóleányod, se barmod, se jövevényed, aki a te kapuidon belül van.

II. Mózes 20:10

A szombatra vonatkozó törvényre vonatkozóan nem mennék bele elemzésbe, hogy ez milyen módon vonatkozik az újszövetségi hívőkre, mivel ez egy külön tanulmányt igényelne. Ebből a törvényrészletből inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy ez egyértelművé teszi a szülők felelősségét arra vonatkozóan, hogy a gyerekeik megtartsák Isten beszédét. A Biblián egyébként is végigvonul a szülők felé való felszólítás, hogy neveljék a gyerekeiket Istennek a beszéde szerint, tanítsák meg őket Isten igéjének tiszteletére, megtartására. Napjainkban sokat panaszkodnak a fiatalok általános rossz erkölcsi állapotára. Azt viszont már kevesen említik meg, hogy ezért a felelősség a szülőket terheli elsősorban. Az a kommunista szemlélet, hogy hagyjuk az államra (bölcsödére, óvodára) gyerekeink nevelését, hatalmas károkat okozott ezen a területen. A gyerekek nevelésének a felelőssége és feladata elsősorban nem az államé, hanem a szülőké. A fenti igerész erre világít rá.

A Tízparancsolat következő részei már az emberi kapcsolatokat szabályozzák, így ezekben még több iránymutatást találunk a családra vonatkozóan.

Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr a te Istened ad te neked.

II. Mózes 20:12

Az ötödik parancsolat amellett, hogy a gyerekek szüleihez való viszonyára vonatkozóan igazít el minket, emellett az első olyan parancsolat, amely egy konkrét ígéretet is tartalmaz. Eszerint a szülők felé való tiszteletadást Isten hosszú élettel is jutalmazza. Nem véletlen, hogy az emberi kapcsolatokra vonatkozó törvények közül pontosan a szülők tiszteletére vonatkozó van elsőként leszögezve. Az emberi kapcsolatokban való viselkedést, másokhoz való viszonyulást, a szeretetteljes kapcsolatot a gyerekek a szüleiktől tanulják meg elsőnek. A szülői minta azután végigkíséri az ember életét, akár jó minta volt, akár nem. Amennyiben valaki a szüleit nem tanulta meg tisztelni, akkor hogyan várnánk el tőle, hogy más embereket tiszteljen. Ha pedig az emberi méltóságot nem tiszteli, akkor a következő parancsolatok sem lesznek számára evidensek, csak a körülmények fogják meghatározni a viselkedését. A ne ölj, ne kívánd a felebarátodét parancsolatokat akkor tudjuk igazán betartani, ha ezek mögött a másik személyének, a mindenkit megillető, alapvető tisztelete is áll.

Ne paráználkodjál.

II. Mózes 20:14

Bár már említettük, hogy az ötödik parancsolat az alapja a további parancsolatok megtartásának, mégis kiemelnénk még ezt az egyet, mivel ez kifejezetten a családra vonatkozik. A fenti igeszakasz pontosabb fordítása ugyanis az, hogy „ne törj házasságot”. Az egészséges család alapja a bizalmi alapon álló, hűséges, szeretetteljes házastársi kapcsolat. Ha a szülők közötti kapcsolat rendben van, akkor az tudja biztosítani a gyerekek számára azt az alapot, amely az egészséges személyiség kifejlődéséhez alapvetően szükséges. Bizonyított tény, hogy a válások, házasságtörések okozta lelki sebek egy életen keresztül elkísérik a gyerekeket. Bár sokan elhatározzák közülük, hogy ők soha nem fognak elválni, a többsége mégsem képes jó házasságot felépíteni, mivel erre vonatkozóan a szülőktől rossz mintát kaptak.

Láthatjuk, hogy a 10 parancsolatból 4 tesz közvetlen kijelentést a családdal kapcsolatosan, pontosan ugyanannyi, amennyi az Istennel való kapcsolattartást is szabályozza. Isten világossá tette a Tízparancsolattal is az akaratát, hogy a társadalom alapját egészséges, erős családok alkossák. A család és a leszármazottak szellemi és erkölcsi állapotáért pedig elsősorban a szülőknek kell vállalnia a felelősséget.

Címkék:Tízparancsolat