A lelki program augusztus 10-én, pénteken este fél 7-kor zsolozsmával kezdődik, amelyet 7-kor szentmise követ.

Augusztus 11-én, szombaton a nap reggeli dicsérettel indul. A 10 órakor kezdődő szentmisét Bőjte Mihály újonnan kinevezett csíksomlyói ferences házfőnök, tartományfőnök-helyettes, a Ferences Világi Rend lelki asszisztense végzi. A jubileumi fogadalomújítás és a napközi imaóra után Urbán Erik, a csíksomlyói kegyhely templomigazgatója tart előadást. A nap zsolozsmával zárul.

Augusztus 12-én, vasárnap reggel és délben is lesz közös imaóra. 10 órakor Orbán Szabolcs, a Szent István királyról nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója, délután fél 3-tól pedig a szécsényi rendházból érkező Ferenc Mária klarissza apátnő tart előadást. A jubileumi lelki napokat ünnepélyes szentmise zárja, amelyet Tamás József gyulafehérvári segédpüspök celebrál.

Borsodi L. László ferences sajtóreferens/Magyar Kurír

* * *

A klarisszák – csaknem kétszázharminc év után, a franciaországi Le Rameau de Sion monostor segítségével – 1995-ben telepedtek meg újra Magyarországon, és 2000-ben Erdélyben. A Szent Ferenc lelki társa, Assisi Szent Klára által alapított szemlélődő rend az egyetlen középkori női közösség, amely folyamatosan működött Magyarországon a II. József-féle feloszlatásáig. Első kolostorukat 1239-ben Nagyszombatban Árpád-házi Szent Erzsébet szentté avatásának emlékére alapították. A legjelentősebb monostoruk Óbudán működött, de volt házuk Budán, a Várban és Pesten, a Szerb utcában is. 

A rend fontos hivatást töltött be a leánynevelés és a társadalmi kiegyenlítődés terén. Náluk együtt nevelkedtek a legelőkelőbb főurak, a köznemesek, valamint az alsóbb rétegek leánygyermekei. Monostoraik kódexíró műhelyeiben híres magyar kódexek születtek. 

A klarisszák a ferences család második ágát képező szemlélődő közösség. Külső apostoli tevékenységet nem végeznek. Sokat imádkoznak egyénileg és közösségben, végzik a ház körüli teendőket, és teljes mértékben a hívek adományaiból élnek. Lelki beszélgetésre, visszavonulásra vágyók részére nyitva az ajtajuk. 

A franciaországi anyakolostor alapító apátnője, Marie-Paul nővér, aki az első magyar nővéreket 1990-ben a sioni zárdába befogadta, 1956. október 23. előtt néhány nappal isteni sugallatra Magyarországot a szívébe fogadta, és rendszeresen imádkozott érte, pedig hazánkról csak annyit tudott, hogy valahol keleten van. 

„Mi, magyar nővérek csak jóval később tudtuk meg, hogy Marie-Paul nővér 1956 óta rendszeresen imádkozott hazánkért és a klarisszák magyarországi megtelepedéséért. Ennek a lelki önátadásának a jutalma, hogy ő öltöztette be az első magyar nővéreket, és hogy közreműködésének köszönhetően térhetett vissza közel kétszázharminc év után a ferences karizma klarissza formája hazánkba” – mondta a Ferences Sajtóközpontnak Ferenc-Mária nővér, a 2009-ben önálló monostori rangot kapott szécsényi közösség apátnője.

A kép Simone Martini (1285–1344) alkotása.