Agostino Giovagnoli professzor, a milánói katolikus egyetemen tanára a Vatikáni Rádiónak adott interjújában a következőket nyilatkozta: 

„Bizonyos értelemben ez a gesztus elővételezi azt a felhívást, amelyet nemrégen hallottunk Ferenc pápától, vagyis azt, hogy lépjünk ki önmagunkból, az egyház ne legyen többé önreferenciális, hanem induljon el mások felé. Természetesen VI. Pál pápa utazása mély összhangban volt a zsinati lelkiséggel, amely pontosan a nyitást, a találkozás lelkiségét képviselte. Ebben az esetben arról volt szó, hogy az egyház kilépett a világba, legfőbb képviselője, a pápa révén. Nem várakozott Rómában, hanem elindult a világ felé és visszatért a kezdetekhez, a jeruzsálemi gyökerekhez. Ez volt az első alkalom, hogy egy pápa a Szentföldre látogatott.

A pápák hosszú éveken át nem hagyták el a Vatikánt. XXIII. János rövid utazásokat tett Assisibe és Loretóba. VI. Pál volt az első pápa, aki elhagyta Olaszországot és kilenc, rendkívül jelképes látogatást tett a világ különböző országaiba. Nem véletlen, hogy szentföldi zarándoklata, amelyet a televízió végig közvetített, nagy hatással volt a világ közvéleményére is. Amikor VI. Pál visszatért a Vatikánba, a rómaiak nagy lelkesedéssel fogadták. 

Mindenki átérezte, hogy milyen nagy újdonságot jelentett a pápa Rómán, Olaszországon kívüli utazása, amellyel elvitte az egyházat a világba. Az utazásra éppen akkor került sor, miközben a II. Vatikáni Zsinat a nem keresztény vallásokról folytatott megbeszélést. Palesztina, amelyet VI. Pál meglátogatott, számos vallás földje. De a látogatás középpontjában mindenképpen a pápa és Athenagorasz ökumenikus pátriárka közötti találkozás állt. A találkozó emberileg is rendkívül gazdag volt. Az a kép pedig, amikor VI. Pál és Athenagorasz pátriárka átölelik egymást, mély benyomást gyakorolt a hívekre: a katolikus világ nem volt hozzászokva ahhoz, hogy a pápa egy másik keresztény felekezet képviselőjét saját magával csaknem egy szintre helyezze. A baráti ölelés képe kifejezte a kölcsönös tiszteletet és ezzel együtt sok minden mást hordozott magában, mivel a kibékülés kilenc évszázad megosztottságát követte, és a két egyház egymás kölcsönös kiközösítése után került rá sor. 

Azt állíthatjuk, hogy VI. Pál 50 évvel ezelőtti szentföldi zarándoklata napjaink ökumenizmusának történetében az egyik legfontosabb gesztus volt. Ledöntötte kilenc évszázad falait, teljesen új és azelőtt elképzelhetetlen horizontokat nyitott meg” – mondta el a Vatikáni Rádiónak Agostino Giovagnoli professzor, a milánói katolikus egyetem történelem tanára.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír