A XVI. Benedek pápa által meghirdetett hit éve múlt hónapban befejeződött, de ez nem jelenti azt, hogy a hit gyakorlását is befejeztük. Ellenkezőleg: hitünkben elmélyültünk, hála Istennek és annak a sok kegyelemnek, amit ő ebben az időszakban ránk árasztott a szentmiséken, lelkigyakorlatokon, zarándoklatokon és minden imádkozó, böjtölő, türelmesen szenvedő emberen keresztül.

A papokkal és a nővérekkel beszélgetve jött a gondolat, hogy folytatni kellene ezt a kegyelmi időszakot. Milyen ajándékok forrásoznak az élő hitből? Több szép ötlet született ebből az együtt-gondolkodásból, ezek közül választottam azt, amit maga pápa urunk nemrég megjelent könyvében meghirdetett: Evangelii Gaudium – az evangélium öröme!

A mi programunk is ez lesz ebben az évben, amiről a pápa a Szentlélektől ihletett könyvében ír. Íme, néhány részlet:

Az evangélium öröme betölti mindazok szívét és egész életét, akik találkoznak Jézussal. Azok, akik engedik, hogy megváltsa őket, megszabadulnak a bűntől, a szomorúságtól, a belső űrtől és az elszigetelődéstől. Jézussal az öröm megszületik, és mindig újjászületik bennünk.

Arra hívok minden keresztényt, bárhol és bármely helyzetben legyen is, hogy újítsa meg még ma személyes találkozását Jézussal. Vagy legalább döntse el, hogy kész arra, hogy találkozzon Vele, és keresni fogja Őt nap mint nap, szüntelenül. Senkinek sincs oka arra, hogy azt gondolhassa, hogy ez a meghívás nem neki szól, mert „senki sincs kizárva abból az örömből, amelyet az Úr hoz nekünk.”

Az egész teremtés részt vesz az üdvösségnek ebben az örömében: „Zengjetek dicséretet, egek, és ujjongj, te föld! Hegyek, daloljatok örömötökben! Mert az Úr megvigasztalja népét, és megkönyörül szegényein.” (49. zsoltár, 13).

„Azoknak gazdagodik leginkább az élete, akik félreteszik a biztonságot, és szenvedélyes szeretettel vetik bele magukat abba a küldetésbe, hogy életet adjanak másoknak.” Igazából ezt jelenti a misszió. Napjaink világa, amely hol félelemben, hol reménységben keres, nem szomorú és kedveszegett, türelmetlen vagy aggódó evangelizátoroktól tudja befogadni az örömhírt, hanem az evangélium olyan szolgáitól, akiknek az élete ragyog a buzgóságtól, és akik előbb befogadták magukba Krisztus örömét.”

Ezért most, karácsonykor meghirdetem a Munkácsi Egyházmegyében az evangélium örömének évét.

Kérem a papokat és minden hívőt, fogadják örömmel az angyalok üzenetét: megszületett a Messiás Betlehemben, ami Istennek dicsőséget, az embereknek pedig békességet és örömöt hozott.

Ezért is hívjuk Jézus tanítását evangéliumnak (magyarul örömhírnek), mert ez Isten örömüzenete az egész világ számára. Az evangélium nem csak Jézusban, hanem minden szentjében megtestesült, és ma is meg kell, hogy testesüljön minden hitben élő tanítványában – vagyis bennünk.

Ez alatt az év alatt – most karácsonytól a jövő karácsonyig terjedő időszakban – vizsgáljuk meg gyakran életünket az evangélium öröme szerint. Ehhez majd adunk segítséget Ferenc pápa könyve alapján és más lelki írásokkal, illetve programokkal. Életünk lehet nehéz, fájdalmas, tragikus vagy szerencsétlen, lehet sikeres és jólétben telő – bármely élethelyzetben csak akkor lehetünk boldogok, ha az evangélium tanítása itatja át életünket, s ezáltal az evangélium öröme is életre kel bennünk és éltetni kezd minket. Nincs az a tragédia, nincs az a nehéz élethelyzet, amelyben ne lehetne megtalálni az evangéliumból sugárzó örömet. Enélkül az öröm nélkül viszont a legboldogabbnak, legsikeresebbnek tűnő élet sem teljes – olyan, mint amikor egy ételből „csak” a só hiányzik.

Amikor az evangélium öröméről elmélkedünk, gondoljunk a nyolc boldogságra is. Ez nem a világ dőzsölőinek bűnös öröme, hanem a nyolc boldogság keresztjét hordozó hívő emberek öröme, akik a szenvedés tűzkemencéjében is tudják dicsérni az Urat. Tanuljunk az összes mártírtól, s minden, keresztjét türelemmel hordozó szenttől, a szelídektől, akik évente százezren vállalják a testi halált is, csak hogy Jézushoz hűségesek maradjanak, és az ő országát el ne veszítsék, az örök boldogságba jussanak.

Most tehát örvendezzünk, mert megszületett Krisztus, eljött közénk és elhozta nekünk az örömhírt! Rajtunk múlik, engedelmeskedünk-e szelíd parancsainak, hogy akarata szerint örömünk teljes legyen, és ezt az örömöt ne vehesse el tőlünk senki.

Munkácsi Egyházmegye/Magyar Kurír