ezelőtt érkezett Szombathelyre Szent Márton ereklyéje Toursból, és június 15-én ünnepélyes keretek között helyezték el a szent relikviáját a Székesegyházban. A jubileum alkalmából kiállítás nyílt a Sala Terrenában. A tárlat különlegességét az adja, hogy nemcsak az egyházmegye, hanem a különböző városi intézmények és gyűjtemények is együttműködtek annak létrehozásában. Az ünnepségen Melega Miklós, a Vas Megyei Levéltár igazgatóhelyettese idézte fel az ereklye hazahozatallal kapcsolatos eseményeket az előkészület, az ünnep és az egység témái köré szervezve gondolatait.

Az előkészület kapcsán arról hallottunk, hogy egy klerikusokból álló csoportot hoztak létre, amelynek tagjai felvették a külföldi kapcsolatokat, itthon pedig közös, nagy szervezőbizottságot hoztak létre a város vezetőségének részvételével. A különböző városi szépítőegyesületek összefogásának és összehangolt munkájának, együttműködésének köszönhetően a rangos eseménynek megfelelően az ereklye útvonala – a Szent Márton-templomtól a Székesegyházig – ünnepi díszbe öltözött: virágokkal, zöld ágakkal és zászlókkal díszítették az útvonalat. A civil társadalom is hozzájárult az ünnephez, ami a városlakók egységéről tanúskodik.

Természetesen az előkészület lelki oldaláról sem szabad megfeledkeznünk – hangsúlyozta Melega Miklós –, hiszen a püspökség egy nyolctagú delegációt küldött Toursba, az ereklye átvételére, míg itthon körlevelekkel és Szent Mártonról szóló füzetekkel segítették a szombathelyiek lelki készületét az ünnepre. Régi felvételek tanúskodnak arról, hogy az ereklye érkezésének napján az utcák már kora reggel megteltek ünneplőbe öltözött emberekkel, később pedig mintegy harmincezer fős tömeg kísérte körmenetben az ereklyét a Szent Márton-templomtól a Székesegyházig.

A történelmi pillanatokról ma nemcsak a körmenetet ábrázoló régi fényképek tesznek tanúságot, hanem egy korabeli tudósító, Csempesz János könyve is, amely részletesen megemlékezik az ünnepről. A könyv reprintkiadása a jubileumra jelent meg.

Melega Miklós arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy az egykori ünnep a világi hatóságok bevonásával az Egyház és a város közös ünnepévé változott, s a közös munka, a közösen átélt készület és ünnep által egységbe kovácsolta a város minden lakóját: a különböző felekezetek tagjait, hívőket és nem hívőket egyaránt.

A történeti megemlékezés után dr. Veres András megyéspüspök nyitotta meg a kiállítást. Ünnepi beszédében hangsúlyozta, a korabeliek hazahozatalként beszéltek az ereklye Szombathelyre érkezéséről. Mindez kifejezi azt, hogy Szent Márton innen indult, vagyis ezen a helyen erkölcsi kötelesség, hogy róla fokozottan megemlékezzünk, és még nagyobb tisztelettel legyünk iránta, mint bárhol máshol a világon.

1913 júniusában példátlan méretű ünnepségsorozatot tartottak Szombathelyen, a hatalmas főtér szűknek bizonyult – idézett egy korabeli forrást a főpásztor, majd Váradi Árpád győri püspök úr egykori ünnepi beszédének első mondatát olvasta fel: „Igézet alatt állok.” Szent Mártonra emlékeztek akkor, és ma is mindenekelőtt rá kell emlékeznünk. Száz év után erkölcsi kötelességünk róla megemlékezni – nyomatékosította püspök atya, aki az ereklyék tisztelete kapcsán arról is beszélt, hogy vannak nem hívők, akik bigott, középkori szertartásnak tartják azt. A főpásztor felhívta a hallgatóság figyelmét arra, hogy ma egyesek akár órákat is várnak és sorban állnak azért, hogy egy sportolótól vagy színésztől egy aláírást kapjanak, de elterjedt szokás az is, hogy tárgyakat óriási összegekért árvereznek el. 

Akiknek egy szent ereklyéje a tulajdonában van, azok erőt és lelkesedést éreznek magukban ahhoz, hogy az illető nyomdokaiba lépjenek. Az ereklyék erőt adhatnak azok számára, akik a tiszteletüket kifejezik előttük. Nem mágikus erőt az ereklyéből, hanem az arra a személyre való emlékezés által. A szentek életpéldája erőt, bátorságot adhat ahhoz, hogy a mai világban hozzájuk hasonlóan tudjunk helytállni, hitünkről és vallásosságunkról tanúságot tenni.

Ezen ünnepségsorozat keretében Szent Mártonra akarunk emlékezni, aki innen indult világhódító útjára – hangsúlyozta a főpásztor. – Szent Márton példája kapcsán törekedjünk arra, hogy az ő lelkisége élő valósággá váljon az életünkben, és egymást szolgálva, egymást segítve akarjuk élni. Szent Márton példája és az ő ereklyéjének hazaérkezése is erre kell, hogy hívjon bennünket.

Végezetül a kiállítás megtekintésére invitálta a vendégeket a megyéspüspök. H. Simon Katalin egyházmegyei gyűjteményvezető mutatta be a tárlatot, amelyet az egyházmegyei és a városi gyűjtemények munkatársaival, valamint a különböző intézményekkel együttműködve valósítottak meg.

Szöveg: Csuti-Mátyás Zsófia Fotó: Káhl Eszter, Németh József © Híreink „Martinus” forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.