OLVASMÁNY

Szent Ambrus püspöknek a Lukács-evangéliumhoz írt magyarázatából

(Lib. 2, 19. 22-23. 26-27: CCL 14, 39-42)
Szűz Mária látogatása
Az angyal közölte Szűz Máriával Isten titkait, s hogy szavainak igazát példával is bizonyítsa, az idősebb és magtalan asszonynak anyaságáról is hírt adott Máriának. Ezzel is meg akarta erősíteni állítását: Isten megtehet mindent, amit jónak lát.
Amint ezt Mária meghallotta, elindult a hegyek közé. Nem azért tette ezt, mert nem hitt a jövendölésben, vagy mert bizonytalan volt szemében a hírnök személye, vagy mert kételkedett az említett példában; hanem azért, mert örült kérése teljesedésének, és mert lelkiismeretesen akarta teljesíteni hivatásbeli kötelességét, mert az öröm siettette lépteit.
Mivel lelke már tele volt Istennel, hová mehetett volna máshová sietve, mint a magasságok felé? A Szentlélek kegyelme nem ismer tétova késlekedést! Ugyanakkor hamarosan nyilvánvalóvá lesznek azok az isteni jótétemények is, amelyek Mária megérkezésével és az Úr jelenlétével voltak kapcsolatban. Hiszen alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, felujjongott méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt a Szentlélekkel (Lk 1,41).
Figyeld meg az egyes szavak sajátos jelentését és a köztük lévő különbségeket! Erzsébet hallotta előbb a szót, de János fogta fel előbb a kegyelmet: az a természet rendje szerint hallott, ez pedig titokzatos módon ujjongott fel; az Máriának, ez pedig az Úrnak jövetelét érezte meg, a nő az asszonyét, és a gyermek a Gyermekét; azok Isten kegyelméről beszélnek, ezek belülről valósítják meg a szeretet titkát, amely az anyákra áradó kegyelemben nyilvánul meg, és így kétszeres csoda segítségével az anyák prófétáltak magzatuk lelkületével.
Felujjongott a magzat, és eltöltötte a Szentlélek az anyát. Nem töltötte előbb el az anyát, s aztán a fiát, hanem amikor eltöltötte a fiút a Szentlélek, akkor töltötte el anyját is. Felujjongott János, felujjongott Mária lelke is. Miközben felujjongott János, eltölti Erzsébetet a Szentlélek. Máriáról azonban úgy tudjuk, hogy ő nem azért ujjong, mert eltölti lelkét a Szentlélek. A Felfoghatatlan ugyanis felfoghatatlan módon működött már édesanyjában. Erzsébet akkor telik el Szentlélekkel, miután méhében fogant, Mária még akkor, mielőtt édesanya lett. Hiszen így szól hozzá Erzsébet: Boldog vagy, mert hittél (Lk 1, 45).
De ti is boldogok vagytok, akik meghallgattátok az igét és hittetek annak; mert mindaz a lélek, aki hívő lett, Isten Igéjét foganja és szüli, és felfogja Isten tetteit.
Legyen meg mindegyikünkben Mária lelke, hogy magasztalja az Urat, legyen meg mindegyikünkben Mária szelleme, hogy Istenben örvendezzék! Ha test szerint csak egy anyja is van Krisztusnak, mégis mindenki hitének a gyümölcse Krisztus; mert minden lélek magába fogadja Isten Igéjét, ha csakugyan szeplőtelenül és vétektől mentesen őrzi meg tisztaságát sértetlen szemérmességgel.
Minden lélek, aki ilyenné tudott lenni, dicséri az Urat, ahogyan Mária lelke is dicsérte őt, és örvendezett megváltó Istenében.
Magasztaljuk ugyanis az Urat — miként másutt is olvastátok a Szentírásban: Magasztaljátok az Urat — velem együtt! (Zsolt 33, 4) —, de nem azáltal, hogy emberi szavunkkal bármiképpen is gazdagíthatnánk őt, hanem úgy, hogy bennünk dicsőül meg. Krisztus valóban Isten képmása. De az emberi lélek is dicsőségessé teszi magában az Isten képmását, ha valami igaz és istenfélő dolgot cselekszik, hiszen saját képére és hasonlatosságára alkotta őt a Teremtő. S miközben dicsőségessé teszi magában ezt a képmást, bizonyos fokban részesül annak nagyságából és maga is magasabb rendűvé válik.

VÁLASZOS ÉNEK

Lk 1, 45-46; Zsolt 65, 16

V. Boldog vagy, mert hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked. Mária erre így szólt: * Magasztalja lelkem az Urat.
F. Jertek mind, figyeljetek, mert elbeszélem, mi mindent tett velem az Isten. * Magasztalja lelkem az Urat.

Válasz