Turkson bíboros: A teremtett világ és a szegények védelme keresztény kötelesség Ökológiai konferenciát tartottak március 5-én Írországban, a maynooth-i Szent Patrik Pápai Egyetemen az ír püspöki konferencia karitatív szervezete kezdeményezésére. A tanácskozáson felszólalt Peter Turkson bíboros, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának elnöke – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

Védelmezni a teremtett világot – ez minden ember kötelessége

Turkson bíboros négy pontot emelt ki az Integrálökológia és a remény horizontja: Ferenc pápa magisztériuma figyelmet szentel a szegényeknek és a teremtett világnak című konferencián elhangzott beszédében. Elsőként felhívást intézett a környezetvédelemre, hiszen minden ember feladata, hogy elősegítse a valóban hiteles és fenntartható emberi fejlődést. Hozzátette, hogy az egyház szemlélete magában foglalja az emberi személy és környezete gondozását és védelmét, minden lehetséges vonatkozásában. Második pontként a teremtett világ védelmét mint kötelességet hangsúlyozta a bíboros. Alapvető és szent keresztény kötelezettségnek nevezte a béke alapját képező környezetvédelmet, valamint az integrálökológia fejlesztését és megélését.

Súlyos bűn tönkretenni a környezetet

Turkson bíboros rávilágított a fennálló alapvető kötelékekre az emberiség, a teremtett világ és az igazságosság között. Bármelyik kötelék tönkretétele súlyos bűn. Meg kell osztani a teremtett világ gyümölcseit másokkal, különösen a szegényekkel, az idegenekkel, az özvegyekkel és az árvákkal.

Ökológiai megtérés

Harmadik pontként Turkson bíboros felhívta a figyelmet az „ökológiai megtérésre” a szívünkben. Ez radikális és alapvető változást jelent az embernek a teremtett világhoz, a szegényekhez és a globális gazdaság prioritásaihoz való viszonyában.

Helyet adni a vallásnak a környezetvédelem terén

A vallás jelentősen hozzájárulhat a környezetvédelemhez, mert irányt mutathat, és integrálhatja az embert az univerzumba, meghatározva, hogy mi fontos valójában, és mi az, amit védelmezni kell. Ha helyet adunk a vallásnak, az átalakíthatja viszonyunkat a környezethez olyan módon, ahogyan a politikai és gazdasági megközelítések erre nem képesek.

Felhívás az új globális szolidaritásra

Végül Turkson bíboros felhívást intézett a párbeszédre és az „új globális szolidaritásra”, amelyből mindenki kiveheti a maga részét, és bármilyen kis lépés is nagy különbséget eredményezhet. Az ember java, és ne a profit hajszolása legyen az irányadó érték az egyetemes közjó keresésében.