Snell György esztergom-budapesti segédpüspök, a Szent István-bazilika plébánosa hétfőn, május 18-án reggel a hét órakor kezdődő szentmise keretében áldotta meg Szent II. János Pál pápának a főtemplom papi bejárójánál felállított életnagyságú szobrát, Kotormán László és testvére, a Munkácsy-díjas Kotormán Norbert szobrászművész alkotását – írja az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Facebook-oldala.

A mű Snell György személyes ajándéka, felállításának gondolata néhány évvel ezelőtt, a volt Szent Jobb-kápolna átalakítása közben merült fel benne. Az öntött bronzszobor egy éven át készült Hódmezővásárhelyen. Az elhelyezés koncepcióját Bukta Norbert festőművész és Galina Zoltán építész dolgozta ki.

Éppen száz éve, 1920. május 18-án született Szent II. János Pál, aki 1978 és 2005 között a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. Személyében első alkalommal látogatott katolikus egyházfő Magyarországra, hivatalos apostoli út keretében. 1991. augusztus 20-án felkereste a szobrának mostantól otthont adó székesegyházat is.

A ma reggeli szentmise ITT tekinthető meg felvételről.

Korábban a Częstochowai Fekete Madonna-kegykép másolata köszöntötte a papi bejárón érkezőket – ez a festmény most a Szent Jobb-kápolnában található.

* * *

Lipótváros gyors fejlődésére való tekintettel a pesti tanács 1845. április 8-án bízta meg az esztergomi és egri bazilikát is tervező Hild Józsefet, hogy készítse el egy reprezentatív templom terveit. A földmunkák 1848 februárjában kezdődtek meg, de a szabadságharc miatt félbeszakadtak.

A bazilika alapkövét 1851. október 4-én tették le. Hild József 1867-es halála után a tervezés folytatásával és a művezetéssel Ybl Miklóst bízták meg, aki átdolgozta az eredeti terveket. Ezért amíg a kelet–nyugati homlokzat az eredeti klasszicista felfogást tükrözi, addig a főhomlokzat és a mai Bajcsy-Zsilinszky útra néző, félköríves hátsó homlokzat, amely mögött az egykori Szent Jobb-kápolna húzódik, már neoreneszánsz stílusban készült.

A főtemplom folyamatos karbantartást igényel. Tavaly márciusra újították fel a budapesti Szent István-bazilika legrégebbi szakrális terét, a Szent Jobb-kápolnát. A bazilika szentélye mögött húzódó félköríves kápolna a templom elsőként megépült, 1861-ben felszentelt szakrális tere, amely a bazilika 1905-es felszenteléséig a lipótvárosi hívek plébániatemplomaként működött. A felújításra készülve államalapító királyunk ereklyéje, a Szent Jobb még 2017-ben került a templom főterébe, a Nagyboldogasszony-oltár elé.

A bazilika rendkívül gazdag képzőművészeti alkotásokban. A főbejárat előcsarnokában Senyei Károly Szent István-domborműve, valamint Székely Bertalan és Than Mór mozaikjai láthatók. A szentély fölötti kupola körmezejében az Atyaisten, a tambur felületén Krisztus, valamint a próféták, a kupola és a középtér találkozásánál az evangélisták képei Lotz Károly alkotásai. A szentélyboltozaton a szentmise allegóriái sorakoznak Benczúr Gyula mozaikjain, valamint Szent István életének fontosabb állomásai elevenednek meg Mayer Ede bronz domborműsorozatán. A Kauser József tervezte baldachinos főoltárt Strobl Alajos műve, Szent István szobra díszíti.

A szószék szintén Kauser József munkája; figyelemre méltók a bazilika iparművészeti remekei is. Az üveg- és az üvegfestészeti munkákat Róth Miksa készítette, a templom orgonája pedig a korban elismert pécsi Angster József gyárának terméke. A belső tér díszítményeinek festési és főként aranyozási munkálatait Scholtz Róbert végezte.

Most a Kotormán testvérek alkotásával gazdagodott a főtemplom nívós – a fentiekben csak érintőlegesen ismertetett – képzőművészeti spektruma.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Facebook-oldala

Fotó: Bielik István/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Facebook-oldala

Magyar Kurír