Szent György
Szent György legyőzi a sárkányt
Születése	256 és 285 között, Római Birodalom, Nicomedia
Halála	303. április 23., Római Birodalom, Lod
Egyháza	katolikus, anglikán, ortodox, lutheráns, antikhalkedóni
Kegyhely	lodi Szent György-templom
Ünnepnapja	április 23.
Jelképei	lándzsa, kereszt, sárkány, fehér

Szent György (270 körül – 303. április 23.) római kori katona és keresztény mártír. Szentté avatását a legtöbb keresztény egyház elismeri; egyike a leghíresebb katonai szenteknek. Leginkább a sárkányt legyőző lovag képében ismert, emellett több ország és város védőszentjeként is tisztelik. Egyike a tizennégy segítőszentnek. A György-legenda azt a keresztény meggyőződést fejezi ki, hogy a hit megszünteti a démonok uralmát, és a gonoszt minden alakjában legyőzi.

Egy előkelő kappadókiai családból származott. Diocletianus császár alatt hadiszolgálatba lépett. Kiváló kardforgató képességének és más tulajdonságainak is köszönhetően hamar magas pozícióba jutott. Ám amikor a császár a keresztényeket üldözni kezdte, lemondott hivataláról, és a császár ellen fordult. Emiatt börtönbe vetették, és miután a legkegyetlenebb kínzásokkal sem bírták őt hitétől eltéríteni, 303-ban kivégezték.

• Mind a keleti, mind a nyugati egyház vértanút tisztel benne.
• A világon számos földrajzi hely (sziget, hegy stb.) viseli nevét (pl. Szent György-hegy a Balatonnál).
• Magyarországon számos község viseli nevét (pl. Szentgyörgyvölgy Zala megyében) vagy Borsodszentgyörgy (Borsod-Abaúj-Zemplén megyében) és számos templom patrónusa Szent György (pl. a soproni Szent György-templom), Dozmat Szent György temploma.
• Erdélyben is számos község viseli nevét (pl. Torockószentgyörgy az egykori Torda-Aranyos Vármegyében) és számos régi templom patrónusa Szent György (pl. a ma már református, de a középkorban katolikus Szent György-templom Sepsiszentgyörgyön).
• Szent György a védőszentje többek között Angliának, Görögországnak és Grúziának, csakúgy mint Barcelona, Moszkva, Ljubljana, Genova és Ferrara városainak.

Sárkányölő Szent György szobrának felirata Budapest, I.ker, a Halászbástya lépcsősora

A legenda szerint megölt egy sárkányt, ezért szép páncélozott lovon ülő és dárdájával sárkányt ölő ifjúnak szokás ábrázolni. A leghíresebb Szent György-szobor, a Kolozsvári-testvérek alkotása 1373-ból Prágában van. Másolata Kolozsváron, a Farkas utcai református templom előtt áll. Egyik későbbi, köztéren felállított példánya a Halászbástya lépcsőjénél, egy harmadik pedig az Epreskertben látható. Negyedik másolata Szegeden áll, a Béke téren. Megtalálható kiállított példánya a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen is.

Tbilisziben az ortodox egyház tanításai és előírásai ellenére is szobrot emeltek neki.

Gyakran ábrázolják címereken, de megjelenik pénzérméken is (az orosz rubel váltópénzén, a kopejkán). A Szent György-kereszt – fehér alapon piros kereszt – több ország zászlaján is megjelenik, például az angol vagy a grúz lobogón.

Több lovagrendnek patrónusa, így a magyar alapítású Szent György Lovagrendé is. A mohamedán kultúrkörben, „Szent Dserdsis” néven tisztelik (legfőképp Moszulban). Dserdsisról azt tartják, hogy negyvenszer állta ki a tűzpróbát. Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, fegyverkovácsok, lovaskatonák és a vándorlegények patrónusa volt. A jelenben a cserkészeké és a rendőröké.

• április 23. – a keresztény egyházakban, kivéve a grúziait
• november 23. – a grúz egyházban

• 

  Szent György és a sárkány – Budapest, Halászbástya

• 

  Kolozsvár, Farkas utca

• 

  Szobra Tbilisziben

• 

  Szobra Jurjevóban

• 

  Szent György és a sárkány – Paolo Uccello, 1460 körül

• 

  Ortodox bolgár ikon

• 

  Moszkva címere

• 

  Anglia zászlaja Szent György keresztjével

• 

  Ortodox ikon

• 

  Szent György – Gustave Moreau

• 

  Sepsiszentgyörgy

• 

  Lóránt Zsuzsa alkotása Pécsett

• 

  Aba-Novák Vilmos freskója Szegeden (1937)