Hitting Gusztáv és Kovács Gergely május 23-án Szombathelyen vette át az elismerést Székely János megyéspüspöktől.

A megyéspüspök rövid köszöntőjében kiemelte: Hitting Gusztáv és Kovács Gergely sokat tettek azért, hogy Károly király a boldogok sorába kerülhessen, illetve tisztelete elterjedjen hazánkban, a világban és a hívek megismerjék az ő életét. Üzenete is van annak, hogy a szombathelyi püspökségen adták át a kitüntetést, mondta a főpásztor. Emlékeztetett rá: 1921. március 26-án, nagyszombat este ide érkezett Károly király titokban a svájci száműzetésből. Tíz nap múlva tért vissza szomorú száműzetésébe.

IV. Károlyt Szent II. János Pál pápa avatta boldoggá. A pápa is azért kapta a Karol – Károly – keresztnevet, mert édesapja nagyon tisztelte az uralkodót. A boldoggá avatáskor a Szentatya úgy döntött, hogy Boldog Károly emléknapja október 21., az esküvőjének napja legyen, ugyanis gyönyörű házasságban élt feleségével, Zitával. Tizenegy év alatt nyolc gyermekük született, az esküvőjükön pedig azt mondogatták: azért vannak egymás mellett, hogy egymást kölcsönösen a mennybe segítsék. Istenhitük jele volt az is, hogy a koronázás után nem volt díszebéd, a világháború miatt erről lemondtak, és az ebédet a hadikórházakba küldték. Károly király emellett leváltotta korábbi főparancsnokát, hogy az embereket ne használják ágyútölteléknek a frontokon. Az első európai uralkodó volt, aki szociális minisztériumot hozott létre, hogy segítse a szegényeket, rászorulókat. Emellett kereste a béke lehetőségét is – mutatott rá Székely János.

A megyéspüspök megköszönte a kitüntetetteknek mindazt az erőfeszítést, amelyet IV. Károly király tiszteletének terjesztése és az imaliga érdekében tettek az elmúlt években. Kiemelte: Hitting Gusztávot családi szálak is kötik a Habsburg családhoz, ugyanis egyik nagynénje tanította Habsburg Ottót magyarra, katekizmusra, imádkozni. Munkájának gyümölcse, hogy a főherceg egész életében magyarul imádkozott. Hitting Gusztáv erőfeszítéseinek köszönhetően 29 magyar templomba került IV. Károly-ereklye. Emellett szervezte a román, szerb imaliga csoportjait, templomot és kápolnát építtetett és konferenciákat szervezett. Utóda, Kovács Gergely sokat tett azért, hogy például a Szent István-bazilikában elhelyezzék az utolsó magyar király ereklyéjét, és segíti Mindszenty bíboros boldoggá avatásának ügyét is.

Székely János utalt rá: a Szent Pálról elnevezett teremben fontos az apostol példáját magunk elé állítani, az ő lánglelkű igehirdetése, majd vértanúsága is hozzájárult a kereszténység terjedéséhez a Római Birodalomban. Ahogy a múltban, úgy napjainkban is szükség van olyan emberekre, akik tanúságot tesznek Krisztusról, akik ablakok az ég felé, akiken keresztül Isten fénye beragyogja az emberi történelmet, még a sötét korszakokat is.

Hittig Gusztáv a nagyapja által is viselt Pro Ecclesia et Pontifice Arany Érdemkeresztet vehette át. Méltatásából kiderült: ő alapította meg és látta el 2017-ig a magyarországi imaliga képviseletét. A szlovák tagozat megalakulásáig ő képviselte az ottani Károly-tisztelőket, a román és szerb tagtársakat pedig segítette az önálló helyi tagszervezet létrehozásában. A 2004-es boldoggá avatás óta 29 magyar templomba kerültek közreműködésével Boldog Károly-ereklyék.

Kovács Gergely a Nagy Szent Gergely Rend Lovagkeresztje kitüntetésben részesült. Ő 2017-ben vette át az imaliga magyar tagozatának irányítását. 2002 óta számos előadás, nyilatkozat, könyv és cikk fűződik a nevéhez, amelyekben népszerűsíti Boldog Károly magyar király hitvalló életpéldáját. A Magyarországi Mindszenty Alapítvány munkatársaként, majd hivatalos képviselőjeként és Mindszenty József szenttéavatási ügyének viceposztulátoraként mély elhivatottsággal szolgál hasonló egyházi, közösségi és médiaapostoli célokat.

Az ünnepség végén Hitting Gusztávot és Kovács Gergelyt köszöntötte Ugron Imre, a Mindszenty Alapítvány társelnöke.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír