Május és október a Szűzanya hónapja

Május esetében a kötődés a természetben, a földművelésben lelhető fel. A normál éves ciklus idején (tehát nem a napjaink felborult évszakai szerint) ekkorra már minden növény virágbaborult, s megjelentek az első termések. Mária jelképrendszere pedig különösen is kötődik egyfelől a virágokhoz, másfelől pedig a szűzi termékenységhez (gondoljunk a loretói litánia megszólításaira), hisz az ő elsőszülött és egyetlen Fia lett a megváltó. Így a természetközeli földművelő nép számára a természet májusi állapota és Mária alakja szorosan összeforrott.

Október esetében azonban már történelmi meghatározottság áll fenn. Októberre esik a lepantói tengeri csata győzelméről megemlékező "Rózsafüzér királynéja" ünnep - ez az ünnep tette egész októbert a rózsafüzér és Mária hónapjává.

Szűz Mária

Mária a Biblia és a Korán egyik alakja, Jézus édesanyja. A Boldogságos Szűz -- akit nyelvünk nem egyszerűen szentnek, hanem Szentségesnek mond -- a legnagyobb a szentek között, mert neki adatott az a kegyelem, hogy anyja lett a megtestesült Igének. Míg a szentek az Úr Krisztus teljességéből merítik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket, addig a Boldogságos Szűz ugyanebből a Forrásból megkapott minden kegyelmet, amit teremtmény egyáltalán kaphat: ő a ,,kegyelemmel teljes''. Szűz anyasága öröktől fogva ott volt Isten megváltó tervében, s amikor elérkezett az idők teljessége, megtörtént az, ami a természet rendjében sem azelőtt, sem azóta nem fordult elő: anya lett a szűz és fia született: Jézus, a mi Megváltónk.

Máté evangéliuma szerint a názáreti Szűz Mária József, az ács jegyese volt. Máriát egy Gábriel nevű angyal üdvözli, és elmondja hogy gyermeket fog szülni, akinek Jézus lesz a neve. Ez élete egyik fordulópontja, mert József titokban el akarja bocsájtani, mert még házasságkötés előtt voltak. A család a népszámlálás miatt Betlehembe utazik, ahol Szűz Mária megszüli Jézust egy istállóban. A kis Jézushoz messziről napkeleti bölcsek érkeznek, és hódolatukat teszik, ajándékokkal. Ezután József álmot lát, üzen egy angyal, hogy a gyermek életére törnek, meneküljenek Egyiptomba. Onnan évek múltán újabb üzenetet kapnak, meghaltak azok, akik a fiú életére törtek, és a gyermekkel hazatérnek.

Az evangélisták, amikor Jézus Krisztus nyilvános szerepléséről írnak, Mária jelenlétét is fontosnak tartják leírni, amelyben azt érzékeltetik, hogy Mária Jézust sok esetben kísérte. Szűz Mária élete Jézus életének elválaszthatatlan része. Emiatt is három nagy részre osztható az életútja, arra, amely Krisztus élettörténete is. A gyermekségevangéliumra, Jézus csodáiban való részvételére és Krisztus szenvedés történetére. Mindezekhez a katolikus egyház hozzáteszi, hogy miután földi életét befejezte, ő jelképezi, illetve ő maga az égben az anyaszentegyház.

 Szűz Mária szerepe a katolikus hitéletben közvetítő jellegű.

Ő az anya - a Fájdalmas anya -, aki gyermeke elvesztése által érzett fájdalmában, ott a Golgotán Jézus halála pillanatában egyesült szíve Jézuséval. Ezért mindazok, amik Jézus parancsolatainak megtartásával kér tőlünk, egyenlő Szűz Mária közvetítő kéréseivel. Ő az egyház anyja, és nem különálló istennő.

Szűz Mária alakját évezredek óta tisztelik. Benne látják az eszményi anyát, és ezt a misztikus Szűz Mária-jelenések is megerősíteni láttatják. Több ország védőszentjének választotta, így Magyarország, Portugália, Fülöp-szigetek védőszentje is Szűz Mária. Sajátos címekkel történik ez, Magyarország a Boldogasszonynak, Portugália a Szeplőtelen Szűznek,  ajánlották fel országukat, melyeknek külön jelentésük van.

A katolikus hagyomány szerint Mária mennybevitele után többször megjelent földi embereknek, különösen a 19. és 20. század során, hogy imádságra és bűnbánatra szólítson. Egyházilag elismert jelenések: Guadalupei Szűzanya (1531), Fátima (1917), Lourdes (1858), Párizs (1830), La Salette-i Mária-jelenés (1846), Beauraing-i Miasszonyunk (1932), Banneux-i Miasszonyunk (1933), Siracusai Könnyező Madonna (1953).

Sok helyen csodatévő Mária-képet vagy Mária-szobrot tisztelnek. Kialakulása egy-egy egyházi által elismert csodának vagy Mária-jelenésnek köszönhető. Ilyen például a japán Akitai Miasszonyunk, az olasz Siracusai Könnyező Madonna, mexikói Guadalupei Szűzanya. A Mária-kegyhelyek a Szűz Mária-tisztelet kiváltságos helyei.  A Mária-kegyhely egy keresztény katolikus búcsújáró hely, ahol csodatévő Mária-képet vagy Mária-szobrot tisztelnek. Kialakulása egy csodának vagy Mária-jelenésnek köszönhető. A Mária-kegyhelyek a Mária-tisztelet kiváltságos helyei. Kegyhelynek azt a templomot, kápolnát nevezzük, ahová különleges vallási okból számos hívő zarándokol el a helyi ordinárius, megyés püspök jóváhagyásával. A kegyhelyek helyszíneinek közelében sok esetben gyógyítóerejű kutakat, forrásokat tartanak tiszteletben.

Nagyobbközösségeknek, népeknek, néprészeknek is szükségük

van ilyen szakrális csomópontok kialakítására, helyesebben megtalálására. Ezeken a szakrális csomópontokon rendre megjelentek a vidék lakói, hogy mint életük más területén is, ezen ünnepekkor is átéljék az élet fordulóit. Közösségükkel, (a kultuszhely vonzáskörzetének többi lakójával) kapcsolatukat fönntartsák, testi, de elsősorban lelki bajaikra gyógyulást találjanak. Az ilyen nemzeti (gyakran nemzetközi) összejövetelek nyilvánvalóan meghatározhatatlan korúak. A kereszténység elterjedése óta pedig a búcsújárás formájában éltek.

Énekek

Te vagy földi éltünk Vezércsillaga,
Édes reménységünk, Kegyes Szűzanya
Téged rendelt jó anyánknak az Isten Fia,
Azért áldunk örvendezve, Ő Szűz Mária!

Te hajnalcsillag vagy Éltünk hajnalán,
Hogy kövessünk annak Egész        folyamán.
                                           Téged rendelt jó anyánknak az Isten Fia,
Azért áldunk örvendezve, Ő Szűz Mária!

Te reménycsillag vagy életünk tengerén,
Átragyogsz minden bú és baj fellegén.
Téged rendelt jó anyánknak az Isten Fia,
Azért áldunk örvendezve, Ő Szűz Mária!

Te mint reménycsillag mosolyogsz felénk,
Ha tűrve s Istenben bízva szenvedünk.
Téged rendelt jó anyánknak az Isten Fia,
Azért áldunk örvendezve, Ő Szűz Mária!

És ha leközelget éltünk alkonya,
Te vagy vigasz teljes esti csillaga.
Téged rendelt jó anyánknak az Isten Fia,
Azért áldunk örvendezve, Ő Szűz Mária!

Mária-ünnepek: a liturgikus évben azok a napok, melyeken az Egyház a Krisztus-misztérium összefüggéseiben a →Boldogságos Szűz Máriát ünnepli. A →Mária-tisztelet megnyilvánulása. - a) A II. Vatikáni Zsinat (1969) előtti ~: I. 1: Kiskarácsony (→Mária istenanyasága); Vízkereszt utáni vasárnap: Szent Család ünnepe; I. 23: →Mária eljegyzése Józseffel; II. 2: →Gyertyaszentelő Boldogasszony (Jézus bemutatása a templomban; II. 11: →Lourdes-i Boldogasszony, III. 25: →Gyümölcsoltó Boldogasszony (angyali üdvözlet); a feketevasárnap utáni péntek: →Hétfájdalmú Szűz; IV. 26: →Mária, jó tanács Anyja; május 1. vas-ja: Jó Pásztor Anyja; V. 13: Fatimai Boldogasszony (→fatimai jelenések); V. 24: →Keresztények Segítsége; →Úti Boldogasszony; Úrnap nyolcadát követő szombat (Jézus Szent Szíve pénteke után): →Mária Szeplőtelen Szíve; VI. 27: →Mindenkor Segítő Szűz Mária; VII. 2: →Sarlós Boldogasszony (látogatása Erzsébetnél); VII. 16: →Kármelhegyi Boldogasszony; VIII. 2: Angyalok Királynője (→Porciunkula); VIII. 5: →Havi Boldogasszony; VIII. 15: →Nagyboldogasszony (Mária halála és mennybevétele); VIII. 27: →Mária hét öröme; IX. 8: →Kisboldogasszony (születése); IX. 12: →Mária neve; IX. 15: →Fájdalmas Boldogasszony; IX. 24: →Fogolykiváltó Boldogasszony; X. 7: →Rózsafüzér Királynője; X. 11: →Mária istenanyasága; X. 16: →Mária tisztasága; XI. 21: →Mária bemutatása a tp-ban; XII. 8: Szeplőtelen Fogantatás (→Mária fogantatása); XII. 10: a →loretói ház átvitele; XII. 18: →Mária szülésének várása. -