A szentmise végén Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke tett tanúságot arról, hogyan őrizte családja Kaszap István tiszteletét, aki hitük szerint megmentette édesapja életét.

A szentmise után a papság és a hívek Kaszap István sírjához vonultak, és imádkoztak mielőbbi boldoggá avatásáért.

Az ünnepre sokan eljöttek a Prohászka Imaszövetségből és a helyi cserkészcsapatokból. A megemlékezésre idén is elhozták a betlehemi lángot, a béke lángját, valamint a Kaszap István életét bemutató vándorkiállítást.

Tóth Tamás plébános külön köszöntötte a fiatalokat, a város polgármesterét, alpolgármesterét és az Országgyűlés tanúságtevő alelnökét.

Bevezetőjében Isten akaratának elfogadásáról beszélt, s arról, vajon az Isten akarata elnevezésű kegyhely vonzaná-e a híveket. „Félünk Isten akaratától, mert félünk a próbatételektől, a kereszttől. (…) Pedig Isten akaratából meggyógyulhatunk, ő az életet adja nekünk. Kaszap István sírja joggal lehetne az Isten akarata elnevezésű kegyhely, mert ő teljesen az Úrra hagyatkozott, várta a gyógyulását, és lelki értelemben meg is gyógyult, hiszen

félelem nélkül belesimult Isten akaratába”

– mondta a plébános.

Ezt követően Lezsák Sándor beszélt családja hitéről, Kaszap István iránti tiszteletükről. Elmondta, két zarándokhelyhez kötődtek szülei, felmenői: a pesterzsébetihez és a máriapócsihoz. A családi legendárium szerint anyai dédmamája tanúja volt Máriapócson a kegykép könnyezésének. Egy másik családi legenda, hogy édesapja, aki kortársa volt Kaszap Istvánnak, és sok mindenben hasonlított is rá, megmenekült a málenkij robottól a szent életű kispap közbenjárására. Fényképét ruhájában elrejtve szökött meg a fogság elől. „Kaszap István engem is segített életemben, lelkiekben erőt adott, és erőt ad ma is” – zárta tanúságtételét az Országgyűlés alelnöke.

Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök megköszönte Lezsák Sándor tanúságtevő szavait. Megerősítette, mennyire fontos, hogy őrizzük gyökereinket, nemcsak nemzetmegtartó, hanem családi hagyományainkat is, amelyek összekötnek bennünket.

Beszédében a főpásztor advent harmadik vasárnapjáról elmélkedett, amikor az öröm gyertyájának fénye beragyogja készületünket. Arra hív, hogy ne féljünk és ne szorongjunk a rossz hírek, a világot oly sok helyen uraló sötétség miatt. Találjuk meg békénket, örömünket Krisztusban; újuljon meg gondolkodásunk, újítsuk meg lelkünket – buzdított Spányi Antal püspök.

Kiemelte: az Egyház fontosnak tartja, hogy ezen a vasárnapon Keresztelő János életét szemléljük, és tanuljunk tőle, aki pusztában szigorú egyszerűségben élve is vonzotta az embereket, mert találkozni akartak az Isten emberével. Az Isten tűzétől lángolt a szíve, és erő volt benne. Fontos volt számára az Isten akarata, tudta, hogy küldetése van. Elő kellett készítenie az Úr útját, a Messiás érkezését.

„Nekünk is ki kell mondanunk igenünket Isten akaratára, ahogy Mária és Keresztelő Szent János is tette. Így lesz béke és öröm bennünk. Ez volt Kaszap István lelkében is. Mindannyian jól ismerjük, hogy halálos ágyán ő vigasztalt és erősített mindenkit: »Ne sírjatok, mennyei születésnap ez.« Mert életét Istennek adta, és nem kérte vissza. Engedte, hogy az isteni akarat valóra váljék benne.

Amikor Kaszap Istvánt tiszteljük, és boldoggá avatásáért imádkozunk, az a legfontosabb, hogy tanuljunk Tőle: az életünket Istennek kell szentelni. Próbáljuk meg naponta kimondani: »Legyen meg a Te akaratod.«”

Próbáljunk kitartani ezen úton, hogy öröm és béke legyen bennünk, mert minden kereszténynek jó példával és a szeretettel jobbá kell tennie a világot. „Mindenkinek meg kell találnia, mi a feladata. Például imádkozni, áldást adni, amikor a gyűlölet megnyilvánulásait, az átkozódás szavait halljuk. A mai zűrzavaros eszmék csapdába ejtik az embereket. Mi legyünk hűek és méltók nemzetünkhöz, keresztény kultúránkhoz, hagyományainkhoz, a szentek példájához.

Gyógyítsuk a világot Isten erejével, az Ő dicsőségére.

Kaszap István imádkozik értünk, példája vezessen el bennünket az igaz keresztény életre” – zárta gondolatait a székesfehérvári megyéspüspök.

A szentmise után a hagyományoknak megfelelően a papság, a zarándokok, a cserkészek és a hívek a főpásztor vezetésével a templomot elhagyva Kaszap István sírjához vonultak, és kérték további közbenjárását, imádkoztak mihamarabbi boldoggá avatásáért.

Szerző: Berta Kata

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Berta Gábor

Magyar Kurír