Paolo Uccello: Szent István megkövezése (15. sz.)

Jézus születését az egyház liturgiája nyolc napon keresztül ünnepli, karácsony másnapján azonban a liturgia fehér színe pirosra változik: a vér és a szenvedés színére. Az első keresztény vértanúra emlékezünk ezen a napon.

Szent István vértanú ünnepe a katolikus liturgiában

A Magyar Kurír katolikus portál összefoglalója szerint István diakónus vértanúságát Szent Lukács örökítette meg az Apostolok cselekedeteiben (6,1–8,2). István a hét diakónus egyike volt, akiket az apostolok azért választottak, hogy az imádságnak és az ige szolgálatának éljenek.

A hét diakónus közül Lukács kiemeli Istvánt, aki „hittel és Szentlélekkel eltelt férfi” volt.

„Kegyelemmel és erővel eltelve csodákat és jeleket művelt a nép körében. Erre a libertinusok, cireneiek, alexandriaiak, kilikiaiak és asiaiak zsinagógájából némelyek ellene támadtak, és vitatkozni kezdtek Istvánnal, de bölcsességével és a Lélekkel szemben, amellyel beszélt, nem tudtak helytállni.”

István minden égi ajándékot a szolgálatra kapott, a szó eredeti értelmében, teljes egészében szolga, „diakónus” volt.

A főtanács elé állították, mint Jézust, és ugyanazokkal a vádakkal léptek föl ellene. Beteljesedett rajta Krisztus ígérete:

„Mikor pedig a zsinagógába, elöljárók és hatóságok elé hurcolnak benneteket, ne aggódjatok azon, hogy hogyan és mivel védekezzetek, vagy mit mondjatok, mert a Szentlélek megtanít benneteket abban az órában, hogy mit kell mondanotok” (Lk 12,11–12).

István tudta, mit kell mondania, és a maga prófétai látásával látta, hogy a történelem vonalai egy pontban találkoztak: Isten elküldte egyszülött Fiát, az Igazat, de a „keménynyakúak, körülmetéletlen szívűek és fülűek” keresztre feszítették.

És ekkor a történelem vonalai ismét tágulni kezdtek a jövő felé: Isten már nincs a Templomhoz és „az ő népéhez” kötve, az örömhír terjedni kezd a pogányok felé.

A vádlott védőbeszéde súlyos vádként hullott a vádlókra, amit azok meg is értettek, és István kimondta az ítéletet: „Látom a megnyílt eget és az Emberfiát, amint ott áll az Isten jobbján!”

Az első vértanút megkövezték, és halálával megpecsételte bátor tanúságtételét.

Halála előtt így kiáltott:

                            „Úr Jézus, vedd magadhoz a lelkemet!”

István diakónus ünnepét a legrégibb liturgikus források is december 26-ra tették – olvasható a Magyar Kurír katolikus portálon.

A kapu, amelyen István végső útjára indult, Jeruzsálemben ma is az István-kapu nevet viseli.

Tart még az ünnep, istentiszteletre hívnak még a harangok

Ady Endre a magyar irodalom egyik legszebb karácsonyi versében, “Kis karácsonyi ének”-ben a következőképpen ír karácsony második napjáról.

Tegnap harangoztak, Holnap harangoznak,
Holnapután az angyalok gyémánt-havat hoznak.
Szeretném az Istent nagyosan dicsérni,
De én még kisfiú vagyok, csak most kezdek élni.

Isten-dicséretére mégis csak kiállok,
De boldogok a pásztorok s a három királyok.
Én is mennék, mennék, énekelni mennék,
Nagyok között kis Jézusért Minden szépet tennék.

Új csizmám a sárban Százszor bepiszkolnám,
Csak az Úrnak szerelmemet Szépen igazolnám

                                     https://youtu.be/T7u8xapNAf8

Karácsony estéjének, majd első ünnepének “tegnapja” után karácsony második napja az a “holnap”, amikor tart még az ünnep, istentiszteletre hívnak még a harangok, de már várjuk a “holnaputánt”, a szilvesztert, az új évet, gyémánt havat hozó angyalokkal. Kibontva a kapott ajándékok. Élmény és nem emlék még a szentesti hangulat, öröm.

Az ajándékozás “mennyből az angyalos”, gyertyavilágos estéje vagy szikrázó reggele után, karácsony második napján íme, itt a ráadás-ajándék. Azoknak is, akiknek valamiért “nem sikerült” az ünnep, egyedüllét sekélyesítette, ott is, ahol a gondok zátonyán megfeneklett a szeretet és a meghitt öröm “névre szóló” vagy neve nincs szomorúságba, indulatokba, feszültségekbe fulladt – olvasható a lutheran.hu írásában.

Boxing day: a „dobozoló nap”

Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem-keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyök és krisztustövisek elhelyezése, díszítése.