Szent János Jelenéseinek könyvében (6-8. fejezet) a Bárány feltöri a hét pecsétet, amelyek Isten igazságosságának előhírnökei. A látomás leghelyesebb értelmezése, ha úgy tekintjük, mint ami a múltban, a jelenben és a jövőben egyaránt bekövetkezik, végigsöpör minden koron, minden generáción, itt is, ott is valamilyen szintig végbemegy, míg végül globális szinten is beteljesül.

„A Jelenések könyve titkokkal teljes könyv, és sok dimenziója van... az a feltűnő benne, hogy pont akkor, amikor már azt hinnénk, tulajdonképpen ez a vége, megint elölről kezdődik az egész.” (XVI. Benedek pápa, A világ világossága c. interjúkötetének 18. fejezete)

Napjainkban egy hatalmas lelki vihar, egy globális felfordulás előszelét érezzük, amely itt is, ott is feltámad, majd világméretűvé válik. „A mindenhatóság lehelete fölkel ellenük és forgószél módjára széthányja őket. Az istentelenség így pusztává teszi majd az egész földet, és a bűn felforgatja az uralkodók trónját.” (Bölcs 5,23)

A Szentírás szerint a hitehagyás törvényszegése hozza elő e globális felfordulás törvényszegő vezetőjét, az Antikrisztust (ld. 2Tessz 2,3), de ez vezet végül Isten Báránya teljes uralmához.

Az első pecsét

„Ekkor láttam, hogy a Bárány feltörte a hét pecsét közül az egyiket, és hallottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgő hangon szólt: 'Jöjj!' Erre a szemem előtt egy fehér ló jelent meg. A lovasnak íja volt. Koszorút nyújtottak át neki, s ő diadalmasan kivonult, hogy győzelmet arasson.” (Jel 6,1–2)

A szent hagyomány szerint a lovas maga az Úr: „...akiről  János is mondja Jelenéseiben: 'Diadalmasan kivonult, hogy győzedelmeskedjék.'” (Szent Irenaeus: Az eretnekség ellen IV. könyv 21,3)  

„[A lovas] Jézus Krisztus. Az evangélista [Szent János] nemcsak a bűn, a háború, az éhínség és a halál pusztítását látta, hanem – elsősorban – Krisztus győzelmét.” (XII. Piusz pápa 1946. november 15-i beszéde)

Jézus tehát megelőzi az Apokalipszis többi lovasát. Az igazságosságot megelőzi az irgalom. Erről beszélt Jézus Szent Fausztinának: „Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.” (Szent Fausztina Naplója 1146) 
 
Kezében íjat tart, „miután ugyanis az Úr felment a mennybe, és mindent megnyitott, elküldte a Szentlelket, akinek szavait nyílvesszőkként hirdették a prédikátorok, hogy eltalálják az emberi szíveket, s azok legyőzzék a hitetlenséget.” (Szent Victorinus: Kommentár a Jelenések könyvéhez, 6, 1-2)

Az utolsó nyílvesszők az Úr utolsó, megtérésre hívó szavai, mielőtt az Apokalipszis többi lovasa végső vágtára indul a világban. Sokan meghallják ma ezeket az üzeneteket, ám ez már nem elég ahhoz, hogy megállítsa az erkölcsi romlást, amely a halál civilizációjához vezet. „Az emberiség el tudta indítani a halál és a félelem körforgását, de megállítani már nem tudja.” (XVI. Benedek pápa 2010. május 13-án Fatimában elhangzott homíliája)

A második pecsét

„Amikor a második pecsétet feltörte, hallottam, hogy a második élőlény szólt: 'Jöjj!' Erre előjött egy vörös ló. Aki rajta ült, hatalmat kapott, hogy megbontsa a földön a békét, hadd gyilkolják egymást az emberek. Hosszú kardot adtak neki.” (Jel 6,3–4)

Évszázadok óta „titkos társaságok” dolgoznak azon, hogy káoszt előidézve megdöntsék a fennálló rendet. A szabadkőművesek jelmondata pedig a káoszból megteremtendő új világrendre utal: Ordo ab chao (rend a káoszból).  

„Manapság pedig azt tapasztaljuk, hogy a gonosz irányzatok pártolói mindnyájan összeesküdve, kettőzött erővel működnek, amiben őket a 'szabadkőművesek' elnevezés alatt ismeretes, világszerte elterjedt és erősen szervezett szövetkezet nemcsak ösztönzi, hanem hathatósan támogatja is. Terveiket ugyanis többé nem is titkolva, a legnagyobb vakmerőséggel Istennek szent tekintélye ellen felbujtogatják egymás...  végcéljuk nem egyéb tudniillik, mint alaposan felforgatni a keresztény intézmények által megteremtett vallási és állami rendet, s helyébe saját kényük szerint a puszta természetelvűség tanainak alapján újat létesíteni.” (XIII. Leó pápa Humanum genus enciklikája a szabadkőművességről, 1884. április 20.)

Egy esemény vagy eseménysorozat erőszakot fog kirobbantani, amely „megfosztja a Földet a békétől”. E pontról nem lesz többé visszatérés; ez az a pillanat, amelyet közel egy évszázada próbál feltartóztatni közbenjárásával a Szűzanya. De vajon nem lehetséges, hogy a terrorizmus, a közel-keleti háborúk, a szemünk láttára kirobbanó forradalmak bizonyos tekintetben már e vörös ló mennydörgő patáinak közeledtét jelzik?

A harmadik pecsét

„Amikor feltörte a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élőlény szólt: 'Jöjj!' Ekkor fekete lovat láttam, lovasa mérleget tartott a kezében. Úgy hallottam, mintha a négy élőlény közt szózat hallatszott volna: 'Egy mérő búza egy dénár, három mérő árpa egy dénár. De az olajat és a bort ne bántsd!'” (Jel 6,5–6)

A pecsétek nem feltétlenül időrendi sorrendben követik egymást; mondhatjuk, hogy egyik áttűnik a másikba. Egy globális válság döntő hatással lesz az országok élelmiszerkészletére is; de máris nyakig benne vagyunk egy növekvő globális élelmiszerválságban, mivel az élelmiszerhiány és a mezőgazdasági katasztrófák miatt növekednek az élelmiszerárak és csökkennek a tartalékok.

„Sok szegény országban az élet szélsőséges mértékben bizonytalan, és a helyzet még veszélyesebbé válhat. Ez az élelmiszerhiány következménye: az éhezés képtelenül nagy számban szedi áldozatait a Lázárok között, akiknek nem adatik meg, hogy helyet foglaljanak a gazdag ember asztalánál... Mindemellett az éhezés megszüntetése a mai globális korszakban a Föld békéjének és biztonságának megőrzése szempontjából is követelménnyé vált.” (XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate 27)

A világ egyes részein máris tanúi lehetünk éhséglázadásoknak. A harmadik pecsét az élelmiszerkorlátozás, amit a világ nagy részén ténylegesen be fognak vezetni.

A negyedik pecsét

„Amikor feltörte a negyedik pecsétet, hallottam a negyedik élőlény hangját, amint így szól: 'Jöjj!' És láttam: íme, egy fakó ló, a rajta ülőnek neve Halál, és a Pokol követte őt; és hatalom adatott nekik a föld negyedrészén, hogy öljenek karddal, éhínséggel és döghalállal, és a föld vadállatai által.” (Jel 6,7–8)

Míg a második és a harmadik pecsét társadalmi nyugtalansággal és zűrzavarral sújt, a negyedik pecsét magát az alvilágot engedi szabadon: a földön elszabadul a pokol. S erre kaptunk már egy figyelmeztetést: az 1994-es ruandai eseményeket. A mészárlás egyik túlélője így írta le a történteket: „Nem maradt ördög a pokolban; mind ott van Ruandában.” (Egy misszionárius nyilatkozata a Time magazinnak; 1994. május 16.)

Fontos megjegyezni, hogy a Szűzanya 12 évvel korábban megjelent a ruandai Kibehóban, és borzalmas látomásokban mutatta meg a fiatal látnokoknak a jövőt, a „vérfolyamokat". Azt mondta nekik: „Gyermekeim, mindezeknek nem kell megtörténniük, ha az emberek visszatérnek Istenhez” (A Szűzanya az egyik látnokhoz; Immaculée Ilibagiza: Bárcsak hallgattunk volna rá című könyvéből).

Immaculée Ilibagiza, az öldöklés túlélője elmondta: meggyőződése, hogy a kibehói jelenés és a ruandai eseménysorozat „az egész világnak szóló figyelmeztetés”.

A fakó ló lovasa éhínséget és döghalált hoz. A szakemberek szerint jó ideje reális eséllyel számíthatunk egy világméretű járvány kitörésére. Érdekes ugyanakkor Szent János utalása a „föld vadállatainak” pusztítására. Az Egyesült Államok védelmi minisztere 1997-ben figyelmeztetett, hogy egyes országok biológiai fegyvereket fejlesztenek:

„Értesüléseink szerint egyes országok az Ebola-vírushoz hasonlót próbálnak előállítani, ami nagyon veszélyes dolog volna, hogy a legfinomabban fejezzem ki magam... egyes tudósok fajspecifikus kórokozók előállításával próbálkoznak, célzottan bizonyos népcsoportok és fajok kiirtására; mások olyan rovarok létrehozásán dolgoznak, amelyek bizonyos fajta terményeket képesek tönkretenni; sőt létezik az ökológiai terrorizmus, mellyel nagy távolságból elektromágneses hullámokkal meg tudják változtatni az időjárást, illetve földrengéseket és vulkánkitöréseket tudnak előidézni.” (William S. Cohen amerikai védelmi miniszter 1997. április 28-án elhangzott beszédéből, www.defense.gov)

Mindezek fényében vajon hidegen hagyhatnak-e a Szűzanya könnyei, aki újra meg újra figyelmeztetni akarja az évszázadok óta a sötétség útján tévelygő emberiséget, s hívogat, hogy térjünk vissza Szent Fiához?

(Folytatjuk)

A szerző, Mark Mallett kanadai katolikus, nyolcgyermekes apa. Televíziós karrierjét 2000-ben egy imádság közben kapott indítás hatására feladta. Azóta – lelkivezetője útmutatását követve – minden idejét az evangelizációnak szenteli: keresztény énekesként, dalszerzőként lemezeket ad ki, énekel, országszerte előadásokat tart, lelkigyakorlatokon szolgál.

*

A szentírási szakaszok a Szent István Társulat bibliafordításában szerepelnek; a Jel 6,7–8 a Magyar Bibliatársulat újfordítású Bibliájának magyar fordítása.

Ménesi Krisztina/Magyar Kurír