A mai liturgia Szent Pál Rómaiaknak írt leveléből (Róm 4,1–8) arra buzdít, hogy higgyünk Istenben, mert Isten valódi megbocsátása ingyenes, az ő kegyelméből, az ő akaratából történik, nem pedig tetteink által.

Tetteinkkel válaszolunk Isten ingyenes szeretetére, aki igazzá tett minket, és mindig megbocsát nekünk. Életszentségünk éppen abban áll, hogy mindig elnyerjük ezt a megbocsátást. Ezért imádkoztuk a mai zsoltárban: „Boldog, akinek az Úr megbocsátotta bűneit, akinek betakarta gonoszságát. Boldog az, akinek vétkét az Úr fel nem rója, kinek lelkében nincsen álnokság.” (Zsolt 31,1–2.5.11) Ő, az Úr bocsátotta meg az áteredő bűnünket, és Ő bocsát meg mindannyiszor, ahányszor elmegyünk hozzá. Mi a tetteinkkel nem tudjuk megbocsátani magunknak bűneinket, csak Ő bocsáthat meg. Mi válaszolhatunk tetteinkkel erre a megbocsátásra – magyarázta a pápa.

Lukács evangéliumának mai szakaszában (Lk 12,1–7) Jézus megérteti velünk, hogy más módon kell keresnünk a megigazulást, elénk állítva azoknak a példáját, akik a látszat alapján hiszik magukat igazaknak. Ők azok, akik szenteskedő ábrázattal jelennek meg, mintha szentek volnának. Képmutatók. Belül minden piszkos, de kívül igaznak és jónak akarnak látszani. Látványosan böjtölnek, imádkoznak vagy adakoznak. A szívük mélyén azonban üresség van, nincs tartalom, az életük álszent, igazságuk semmis – fejtette ki a Szentatya. – Kozmetikázzák a lelküket, ebből élnek, az életszentség számukra smink. Megigazulásuk látszat. Szappanbuborék, ami ma van, holnap nincs.

Jézus mindig azt kéri tőlünk, hogy igazak legyünk, de a szívünk mélyén igazak, és ha valaminek látszania kell, akkor ez az igazság látsszon, ami a szívünkben van. Ezért hát a tanács: amikor imádkozol, menj, és csináld titokban; amikor böjtölsz, akkor igen, kicsit „kozmetikázd” magad, hogy senki ne lássa a böjt okozta törődöttséget az arcodon. Amikor pedig alamizsnát adsz, bal kezed ne tudja, mit tesz a jobb, adakozz titokban – folytatta tanítását Ferenc pápa. – Jézus következetes életet kér tőlünk, következetességet abban, amit teszünk, és abban, amit belül megélünk.

A hamisság, a képmutatás sokat árt. A zsoltárban kértük a kegyelmet, hogy igazak legyünk Isten előtt. Szép, ahogy kértük: „Bűnömet eléd tártam, nem rejtettem el vétkemet előled”, nem kozmetikáztam a lelkemet. Azt mondtuk: „Gonoszságomat megvallom, Uram. És te megbocsátottad vétkeimet.” Mindig legyünk igazak az Úr előtt, mindig. És ez az Isten előtti igazság teremti meg a helyet arra, hogy az Úr megbocsásson nekünk. A képmutatás szokássá válik – figyelmeztetett a pápa, és ezzel szemben azt kérte, hogy ne másokat vádoljunk, hanem sajátítsuk el azt a bölcsességet, hogy magunkat vádoljuk, és ne rejtsük el bűneinket az Úr előtt.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír