A napi evangéliumban (Lk 7,1-10) a százados alázattal és bizalommal kéri szolgája meggyógyítását, Szent Pál Timóteushoz intézett levele pedig arra hív, hogy imádkozzunk a vezetőkért. Ezekből indult ki Ferenc pápa, amikor szentbeszédében a hatóságok szolgálatáról beszélt. Aki vezető, szeresse a népét, mert az a vezető, aki nem szereti népét, nem tud kormányozni: maximum fegyelmezni tud, egy kis rendet tud tenni, de kormányozni nem.

A pápa Dávidra gondolt, aki nagyon szeretette népét, aki a népszámlálás bűne után azt mondja az Úrnak, hogy ne a népet, hanem őt büntesse meg. A vezetők két erénye tehát a nép iránti szeretet és az alázat. Ezek nélkül nem lehet kormányozni.

Minden vezetőpozícióba kerülő személynek fel kell tennie magának két kérdést: Szeretem a népemet, hogy jobban tudjam szolgálni őket? Alázatos vagyok és meghallgatom a többieket is, a különböző véleményeket, hogy ki tudjam választani a legjobb utat? Ezek nélkül senki nem lesz jó vezető. A vezető, aki szereti népét, alázatos.

Másrészt Szent Pál arra buzdítja a vezetőket, hogy imádkozzanak mindenkiért, aki hatalmon van, hogy nyugodt és békés életet élhessünk. Az állampolgárok nem fordulhatnak el a politikától. Senki sem mondhatja: „Engem nem érdekel, ők vezetnek…”

Nem, én felelős vagyok azért, ahogy ők vezetnek és mindent meg kell tennem, hogy jól kormányozzanak és részt kell vennem a politikában úgy, ahogy tudok – fogalmazott a Szentatya. A politika, az Egyház társadalmi tanítása szerint, a szeretet egyik legmagasabb formája, mert a közjó szolgálatát jelenti. Nem moshatom tehát kezeimet! Mindannyiunknak tennie kell valamit! – figyelmeztetett Ferenc pápa.

Létezik az a szokás, hogy csak rosszat mondunk a kor

mányzókról és pletykálunk azokról a dolgokról, amelyek nem mennek jól. Ha nézzük a TV-műsorokat, vagy olvassuk az újságokat, mindig csak rosszat mondanak, csak ellenkeznek! – állapította meg a Szentatya. – A vezető talán vétkes, ahogy Dávid király is az volt, de nekem is hozzá kell járulnom a vezetéshez a véleményemmel, szavaimmal és önmagam korrekciójával, mert mindannyiunknak részt kell venni a közjó építésében. Sokszor halljuk:

„jó katolikus, nem keveredik bele a politikába”

. Pedig ez nem igaz, ez nem jó út. A jó katolikus részt vesz a politikában, a tőle telhető legjobbat nyújtva, hogy a vezető kormányozni tudjon.

De mi az a legjobb, amit felkínálhatunk a vezetőknek? Az ima. Szent Pál mondja: ima minden emberért, a királyért, és mindenkiért, aki hatalmon van. Mondhatja valaki: „De, atya, ez rossz ember, a pokolra kell kerülnie…” A válasz azonban az:

„Imádkozz érte, hogy jól tudjon vezetni, hogy szeresse és szolgálja népét, hogy alázatos legyen.”

A keresztény ember, aki nem imádkozik a vezetőkért, nem jó keresztény. Felteheti valaki a kérdést:

„De atya, hogy imádkozzak ezért az emberért, aki nem jó ember?” „Imádkozz, hogy megtérjen!”

Imádkozni kell érte. Ezt nem én mondom, hanem Szent Pál – tette hozzá a pápa.

Tehát tegyük meg a tőlünk telhető legjobbat, adjunk ötleteket, javaslatokat, de elsősorban imádkozzunk. Imádkozzunk a vezetőkért, hogy jól kormányozzanak, hogy előrevigyék hazánkat és a világot és, hogy béke legyen és épüljön a közjó – zárta hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.