A versengés és az önteltség helyett az alázat és az egyetértés lelkiségével kell cselekedni, anélkül, hogy saját érdekeinket keresnénk – mondta homíliájában Ferenc pápa november 3-án, a Szent Márta-házban bemutatott reggeli szentmisén.

Szent Pál filippiekhez írt leveléből kiindulva (Fil 2,1-4) a pápa megállapította, hogy egy püspök számára öröm, ha egyházában szeretet, egység és egyetértés uralkodik.

Ez az összhang a Szentlélektől származó kegyelem. Mindent meg kell tennünk, hogy segítsük a Szentlelket, hogy megteremtse ezt az összhangot az egyházban – figyelmeztetett a Szentatya. Ezért Szent Pál arra szólítja fel a filippieket, hogy ne tegyenek semmit versengésből, sem hiú dicsőségvágyból, ne küzdjenek egymással, hogy azt mutassák, jobbak a többieknél. Látszik, hogy ez a jelenség nemcsak korunkat jellemzi, hanem régről jön.

Intézményeinkben, az egyházban, a plébániákon, például a kollégiumokban, hányszor találkozunk ezzel a versengéssel és önmagunk mutogatásával, a dicsőségvággyal? – tette fel a kérdést a Szentatya. Két szú ez, amely szétrágja az egyház állagát, gyengévé teszi szilárdságát.

A versengés és a dicsőségvágy az összhanggal és az egyetértéssel ellentétben működik – mutatott rá a pápa. Mit tanácsol ehelyett Pál? „Mindenki alázatosan tekintse a másikat maga fölött állónak.” Pál érezte ezt, saját magáról azt állította, hogy nem méltó az apostol névre, utolsónak tartja magát, és erőteljesen megalázkodik. Ezt érezte: azt gondolta, hogy a többiek fölötte álltak.

Ferenc pápa emlékeztetett Porres Szent Mártonra, az egyszerű domonkos szerzetesre, akinek ma liturgikus emléknapját tartja az egyház: spiritualitása a szolgálatban nyilvánult meg, mert érezte, hogy a többiek, még a legnagyobb bűnösök is, felette álltak.

Szent Pál a filippiekhez írt levelében arra buzdít bennünket, hogy ne saját érdekünket keressük: „Egyikőtök se tartsa csak a maga érdekét szem előtt, hanem a másokét is!” Keressétek a másik javát. Szolgáljátok a többieket. Ez a püspök öröme, amikor látja, hogy egyháza ilyen: egyformán érez, egyformán szeret, egy lélekkel, egységben, egyetértéssel. Ezt a légkört akarja egyházában Jézus. Létezhetnek egymástól eltérő vélemények, de mindig ebben a légkörben: az alázat, a szeretet légkörében, anélkül, hogy bárkit is lenéznénk – nyomatékosította a Szentatya.

Az evangéliumi szakaszra utalva (Lk 14,12-14) Ferenc pápa rámutatott, nem szép dolog, amikor az egyházi intézményekben, az egyházmegyékben, a plébániákon olyan emberekkel találkozunk, akik saját érdeküket keresik, nem a szolgálatot, nem a szeretetet. Jézus azt mondja nekünk az evangéliumban, hogy ne keressük saját érdekünkett, ne várjunk viszonzásra. „De én ezt és ezt a szívességet tettem neked, te tedd meg nekem ezt”, mondjuk sokszor, hajlamosak vagyunk így beszélni. Ez az evangéliumi példabeszéd arról szól, hogy amikor vacsorát adsz, ne azokat hívd meg, akik azt viszonozni tudják. Ez az ingyenesség. Amikor az egyház összhangban, egységben él, akkor az emberek nem saját érdekeiket keresik, hanem az ingyenesség magatartása jellemzi őket. A jót teszem, nem pedig üzletelek a jóval.

A pápa végül lelkiismeret-vizsgálatra szólította fel a híveket: Milyen az én plébániám, milyen a közösségem? Ezzel a lelkülettel rendelkezik-e? Milyen az intézmény, ahová tartozom? Jelen van-e ennek a szeretetnek, ennek az egyöntetűségnek, egyetértésnek a lelkülete versengés vagy dicsőségvágy nélkül? Alázatosak vagyunk-e és azt gondoljuk, hogy a többiek felettünk állnak plébániánkban, közösségeinkben? Talán találunk valamit, amin javíthatunk! Ma hogyan tudok javítani ezen?

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír