JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD

Az Egyház április utolsó vasárnapján imádkozik a jó termésért. A városi ember kevésbé érzi ennek a fontosságát, mert bármikor bármit megkap, de a természet ritmusában élő ember jól tudja, hogy a jó termés mennyire ajándék.

Ahogyan az Istenre hangoltságunk egyre jobban eltűnik, annál inkább észrevesszük, hogy soha nincs jó termés. Vagy sok terem, és akkor nem lehet raktározni, és eladni, vagy kevés, és akkor nem jut elegendő. Mindkét esetben a termelők járnak rosszul, mert olyat még nem lehetett hallani, hogy a nagykereskedő ment volna tönkre a túl jó, vagy túl rossz terméstől.

A mezőgazdaság mindig is gyenge pontja volt a piacgazdasági szemléletnek. Mindent ki lehet számítani, de a természetet nem. A mezőgazdaság frissen tartja az élet misztériumjellegét a modern világban. Fogcsikorgatva, de áldoznak a mezőgazdaságra, nem nagy örömmel, de tudomásul veszi a pénzvilág, hogy a természetre bízni a termést, az bizony áldozatot kíván.

Ha viszont nagyon belenyúlunk a természet rendjébe, lásd klónozás, vagy mindenféle génkezelés, az súlyosan visszaüt. Isten a természet rendjén keresztül visszaránt bennünket légvárainkból a valóság talajára, hogy a természet jelzéseiből olvassuk ki természetfeletti kötelességeinket, és ne gépiessé tett, virtuális világunkból.

Sánta János

Címkék: