„Gyümölcseikről ismeritek meg őket.”

Szent Anna ünnepén, július 26-án este 7 órakor kezdődött az ünnepi szentmise, melynek főcelebránsa Lukácsi Zoltán székesegyházi kanonok, rektor volt, koncelebrált Radó Tamás plébános. Az asszisztenciát Kovács Gergő Vilmos diakónus és Váradi Kristóf kispap végezték.

A szentbeszédet Kovács Gergő mondta, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a mai kor emberét sokszor megkísérti a vágy, hogy életében olyan műveket hozzon létre, amelyek megmaradnak, hirdetik a következő nemzedékek számára az illető nevét, hírét, mégis azt tapasztaljuk, hogy ha valami igazán élő, igazán maradandó marad a hétköznapi ember után, az nem más, mint az emberi kapcsolatokból való szeretet-gyümölcsök.

Szent Joachimról és Szent Annáról, Jézus nagyszüleiről nagyon kevés konkrét információt őrzött meg a hagyomány. Csupán annyit tudunk, hogy Isten idős korukra ajándékozta meg a házasságukat Máriával. Gyermekükben, Szűz Máriában találhatunk rá az ő igazi lelki vonásaikra. Nevelésük Mária egész életének, küldetésének és Istennek kimondott igenjének az alapja. Szent Joachim és Szent Anna emlékezete éppen ezért nem múló, hanem elsősorban és legfőképpen Szűz Mária által lett valóban halhatatlan, azóta is el nem múló. Jézus nagyszülei a nevelés igazi példaképei.

A háromnapos ünnep első szentmiséjén a kapuvári Ars Camerata kórus működött közre a gregorián Missa De Angelis és más művek előadásával. Vezényelt Brandné Szabó Ildikó, orgonán kísért Borsodiné Szabó Judit.

***

Búcsú és búcsúzás

Július 27-én szombaton, a búcsú elővételezett szentmiséjét Mogyorósi Márk káplán mutatta be, aki ezen a szentmisén köszönt el a kapuvári hívektől. (Augusztus 1-jétől a mosoni plébániára kerül segédlelkészként.)

Az egyházközség világi elnöke, Dukai Miklós búcsúzott a hívek nevében a szentmise elején, és köszönte meg mindazt a szeretetet és törődést, amelyet Márk atya ajándékozott a kapuváriaknak.

A búcsúzó káplán a búcsú és búcsúzás gondolatai köré építette szentbeszédét. Először Szent Annáról és Szent Joachimról szólt: „Életük alapvető tulajdonsága, éltető ereje a remény és a már előrevetített jézusi boldogság volt: lelki szemekkel távolabbra, mélyebbre látni és felfedezni a kislányban, Máriában azt az embert, akinek segítségével a legnagyobb csoda született a világra: az ígéretek beteljesítője. Lehet-e a mai búcsú ünnepen más kérésünk a Jóisten felé, minthogy engedje meg, hogy Szent Annáék látása a mi látásunk is legyen, s a mi lelkünkben és közösségünkben minden ellentétes valóság ellenére az ilyen hit győzzön, hogy higgyük: Uram, a Te fényed erősebb minden sötét felhőnél, s így a mi őszinte küzdelmünkben és életáldozatunkban is ez a fény fog győzni?!”

A prédikáció második fele a búcsúzásé volt: „A Jóisten mellett a hálám szól mindannyiuk felé. Köszönöm a szimpátiát, annak részleges (jó együtt lenni) és teljes (jó együtt az Istenért szenvedni) értelmében. Köszönök minden bátorító szót, imádságot, kifejezett kritikát, amely előre segített emberi személyiségem fejlődésemben! Köszönöm a megértést, a szeretetet. Őszinte szívvel kérem, hogy a gyarlóságomból fakadó összes hibámat bocsássák meg, s tekintsék azt, ami jó volt!”

A szentmisén a helyi Haydn vegyeskar énekelt. Előadásukban felcsendült többek között: C. Crassini: Missa prima; Bárdos: Idők vezére; Gounod: Sancta Maria; Mozart: Ave verum; Beethoven: Isten dicsősége, illetve II. János Pál pápa és Márk atya kedves dala, a Bárka című ének. Lukovits Györgyi és Kapuiné Titz Ildikó vezényeltek, orgonán Bognár Dávid kísért.

***

„Mindennap Istentől megajándékozottnak érzem magam”

Július 28-án vasárnap a 10 órakor kezdődő ünnepi szentmisét Végerbauer Richárd hidegségi újmisés mutatta be. Az oltárszolgálatban Kovács József diakónus és Váradi Kristóf kispap segítettek.

A szentmise elején az egyházközség világi elnöke kedves ismerősként köszöntötte az újmisést, aki korábban gyakorlatot töltött Kapuváron kispapként.

Szentbeszédében papi hivatásába engedett bepillantást Richárd atya: „Minden papi hivatás története egy Isten és egy ember közötti elmondhatatlan dialógus története. Vele minden olyan más, minden olyan jó, minden könnyebb. Mindennap Istentől megajándékozottnak érzem magam. Szeretném életemet Istennek ajándékozni válaszul arra, hogy szeretett engem és feláldozta magát értem. Hitem, hivatásom egyik útja, hogyigyekszem nem okokat, hanem célokat keresni, bármi történik velem, legyen az örömteli vagy elkeserítő. A világ világossága, akit ma az emberek keresnek, Krisztus. Isten megtestesülése óta határainkon belül található meg a határtalan. Az ember lényeges kérdéseire nincs más válasz, csak az, amelyet Krisztus nyújt. Az evangélium nem hasonlítható semmihez. Úgy kell élnem, hogy az emberek rajtam keresztül az igaz Krisztusra találjanak.”

A zenei szolgálatban a templom scolája működött közre Borsodiné Szabó Judit vezetésével, orgonán kísért Brandné Szabó Ildikó. Az áldozás utáni csendben Tóth Ági leendő zeneakadémista egy Telemann-fantáziát adott elő fuvoláján.

kapuvar.plebania.hu/Magyar Kurír