A szokásosnál is gazdagabb liturgiájú szentmisében ajánlotta Spányi Antal megyéspüspök a székesfehérvári egyházmegye családjait és minden magyar családot Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre védelmébe november 8-án a székesfehérvári bazilikában – tájékoztat az egyházmegye honlapja.

A főpásztor 2012-ben hívta meg először a plébániai közösségekből delegált családokat, hogy együtt imádkozzanak Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre ereklyéi előtt. A hajdani koronázóvárosban az ereklyéikben újra egyesült első magyar szent családot minden évben november 13-ához, az összes magyar szent és boldog emléknapjához kapcsolódóan ünneplik a székesfehérvári egyházmegyében. Az eseményen részt vettek: Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi kapcsolatokért felelős államtitkára, Székesfehérvár önkormányzatának képviseletében Mészáros Attila alpolgármester, valamint az oktatási intézmények vezetői.

Az egyházmegye papságával koncelebrált szentmisében Spányi Antal püspök a magyar szent családot állította a mai kor családjai elé példaképül: „Jó nekünk most ünnepelni az első magyar szent családot, kik ott állnak mellettünk és minden nemzedék mellett imáikkal, példáikkal, égi közbenjárásukkal. Boldog Gizella példája, amiben jelen volt az életszentség, mélyen gyökeret vert a keresztény erkölcs és életvitel. A hit szerinti élet melletti elkötelezettségén túl Szent István minden tettét, egész lényét, gondolkodásmódját átjárta kovászként az evangélium szelleme, az egyházi tanítás. Nem volt az életében kettősség, alkudozás. Erőt adó lehetett Szent Imre lelkülete, aki készséges volt arra, hogy szolgáljon Istent, embert, nemzetet és országot. Kész volt az egyházi pályát elfogadni, de kész volt atyja örökébe is lépni. Ezért keményen dolgozott, tanult, imádkozott, erényes életre nevelte magát” – mondta a püspök. A főpásztor arról is beszélt, hogy sokszor azt hisszük, másoknak könnyebb a sorsuk, mások szerencsésebbek. „Látnunk kell, hogy az első magyar szent család nehéz helyzetben élt. Mindennapi gondjuk, problémájuk és küzdelmük volt egy jelen lévő erős pogány hagyomány. Sokan nem akarták elfogadni, nem akartak beilleszkedni abba a rendbe, amelyet a katolikus egyház, a kereszténység hozott a számukra. Ebből a kettősségből adódóan hatalmi harcokkal is szembe kellett nézni, és hosszú időn keresztül a zaklatásnak, a viadaloknak árnyéka vetült a családra” – hangsúlyozta Spányi Antal megyéspüspök, aki azt is kiemelte, hogy a kor emberének sok kihívással kell szembenéznie.

A szentmisében a családok aktívan belekapcsolódtak az ünneplésbe, a szentélyben több család is együtt imádkozott a papsággal. Az olvasmányt Semegi Jánosné nyolcgyermekes csepeli édesanya, a hívek könyörgését a héttagú székesfehérvári Berta család olvasta fel. „Szent István, Boldog Gizella és Szent Imre példája és közbenjárása legyen segítségünkre, keresztény családoknak a mindennapi hűség és szeretet vállalásában” – kérték minden család nevében. A szentmise felajánlásának érdekessége volt, hogy a családok által írt leveleket az oltárra helyezték. A Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum Üzenj a szenteknek! elnevezésű kezdeményezése keretében sokan küldtek be kéréseket, hálaadásokat a szent család ünnepére. A főpásztor imádkozott a leírt szándékokért.

A szentmise végén Spányi Antal püspök a három ereklye és a koronázási palást másolata mellett imádkozott a magyar családokért, és kérte a szent család közbenjárását és védelmét minden családért. „Segítsd és erősítsd kegyelmeddel családjainkat, mert a mai világ nem kedvez a keresztény életfelfogásra alapozott családi életnek! Adj erőt a házaspároknak a hűségre, a kizárólagos önátadásra, a családi élet örömeinek megélésére! Szent István király, Boldog Gizella királynő, Szent Imre herceg, imádkozzatok a ma élő magyar családokért! Ahogyan imátokkal, odaadott életetekkel, mindennapi életáldozatotokkal az életre vezettétek egykor e népet, úgy segítsétek a boldog életre ma is családjainkban” – hangzott az ima.

A felajánló ima után az ajándékok átadásával folytatódott az ünnepi alkalom. A részt vevő családok számára a főpásztor személyesen adta át az idei év imáját és emlékgyertyáját. Ugrits Tamás püspöki irodaigazgató a szentmise végén elmondta: az emlékajándékot minden magyar család megkaphatja, ha a magyar szent család oltalmába ajánlja családtagjait Székesfehérváron 2014. november 12. és december 20. között. A lelki-szellemi ajándék átvétele három lépésben történik: a magyar szent család ereklyéit ingyenesen tekinthetik meg az Egyházmegyei Múzeumban, ezután  ajándékcsomagot vehetnek át a püspöki palotában a múzeumi jeggyel, végül a család közösen imádkozhat egy belvárosi templomban.

A szentmise után a Szent István Művelődési Házban a fehérvári zeneiskola tanárai, a művelődési ház tehetségkutató programjaiban felfedezett fiataljai mutattak be a családoknak zenés-énekes-verses műsort. Soltész Miklós államtitkár mondott köszöntőt, aki személyes példával szemléltette, mit jelent, ha a szülők mellett egy pap is figyel a családban felnövő gyermekekre.

Spányi Antal püspök előadásában hangsúlyozta: „Sokat hallunk a gazdasági nehézségről, mint legfőbb bajról, pedig elsősorban az erkölcsi válságról kellene beszélnünk. A szabadosság, a tolerancia félremagyarázása rombolja az egyént és a társadalmat. Sokak értékrendjében a házasság nem több, mint üres formaság, egy papír, melyre semmi szükség nincs az embernek a boldogságához. Mi egy más eszményt akarunk megvalósítani, amiben nem a pénz dominál, hanem a személyes kapcsolatok, amiben a hűség több, mint a lehetőségek kihasználása, amiben érték a közös ima és a hit közös megélése, a gyermekáldás, amiben egymás örömében találjuk meg a boldogságunkat.” A főpásztor arra buzdított, legyen érték a család, ami egy férfinek és egy nőnek szent és felbonthatatlan szövetsége, amely a sírig tart, és amely nyitott a gyermekek elfogadására. Legyen érték a családi élet, melyben keressük annak a módját, hogy mindennap megmutassuk a szeretetet családtagjaink felé, melyben figyelünk egymásra, és törődünk egymással.

Az ünnepség végén Smohay András a magyar szent család képzőművészeti ábrázolásokban tükröződő tiszteletéről beszélt. Először a Fehérváron őrzött ereklyék történetét mutatta be, Szent István – 1778-ban a székesegyházba hozott – fejereklyéjét, Szent Imre ujjának – 1930-ban az egykori magyar királyi székhelyre került – csontereklyéjét és Szent István hitvese, Boldog Gizella csontereklyéjét, amelyet 2011-ben, a család éve alkalmából ajándékozott a passaui püspök a székesfehérvári egyházmegyének. Az előadás megerősítette azt a gondolatot, hogy Magyarország a kezdetektől fogva szentjei által lett része Európának, valamint azt is, hogy Székesfehérvár történelme Szent István és Szent Imre élettörténete nélkül nem értelmezhető.

Fotó: Zalavári Tibor, Gersztheimer Zsolt

Magyar Kurír