Kiss-Rigó László a misén a tettek fontosságát hangsúlyozta „a magasztos eszmék mai társadalomra jellemző hangoztatása” helyett – írja az MTI. A mise után a résztvevők átvonultak a piaristák korábbi iskolaépületéhez, ahol jelenleg a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi Kara működik. Az Aradi vértanúk terén az egybegyűltek emléktáblát avattak és koszorúztak.

Ünnepi beszédében Szabó Gábor az SZTE rektora fontos dolognak nevezte, hogy a középiskola és az egyetem összekapcsolódjon, és úgy vélte, ez a pillanat erre jó példát mutat. A két szférának össze kell fonódnia, hiszen ha nincsenek tehetséges hallgatók, az egyetem sem tud dolgozni – mondta.     Labancz Zsolt, a piarista rend magyarországi tartományfőnöke az MTI tudósítása szerint felidézte a rendalapító Kalazanci Szent József munkásságát, aki csavargó gyerekeken akart segíteni, de rajtuk keresztül kora egész társadalmának visszásságára tapintott rá. „Ügyesen látta meg saját korának, az őt körülvevő társadalomnak a szükségleteit és párbeszédbe lépve a hiánnyal, arra találóan választ is tudott adni” - mondta. A tartományfőnök emlékeztetett arra, hogy sok város iskoláztatása a piaristákkal indult Magyarországon is.

A piarista gimnázium jelenéről szólva elmondta: Kalazanci Szent József öröksége ma is érvényes, s a mostani zűrzavaros, átalakulóban levő világban olyan személyre szabott iskolát működtetnek, melyben fontos helyet foglal el a közösség, és meghív a keresztény életre.

Szeged városa a Wikipédia vonatkozó szócikke szerint 1719-ben kötött szerződést a piarista renddel. Az alapítási oklevelet 1720. február 20-án írta alá III. Károly király, ezzel a szegedi a magyar piarista rendtartomány tizenkettedik kollégiuma lett. Az iskola 1721 őszén nyílt meg az iskola 110 tanulóval, két osztállyal az egykori pestises kórház, a Lazaretum épületében. Az első, roskadozó épületben kialakított rendházat a népnyelv Hatrongyosnak nevezte. 1898-ig ez volt a város egyetlen gimnáziuma. Az itt 1735 és 1789 között rendszeresen előadott iskoladrámák jelentették a város színjátszását. Ekkoriban járt ide a későbbi névadó, Dugonics András is.

Az 1879-es szegedi nagy árvíz a város jelentős részét elpusztította és az iskolát is erősen megrongálta. 1886-ra a város állami hitelből építette meg az új épületet, amely az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb középiskolájaként évente több mint 800 diákot nevelt. Az I. világháború után a trianoni békeszerződés következtében a gimnázium elvesztette hagyományos bácskai és bánáti beiskolázási körzetét. Ennek ellenére 1934 és 1945 között az ország egyik legrangosabb humán tantervű gimnáziuma volt.

1945-től kezdve a gimnázium alsó osztályai fokozatosan megszűntek, és helyüket a piaristák által igazgatott, római katolikus Szent Gellért általános iskola felső tagozatának osztályai foglalták el. 1948-ban államosították az intézményt Dugonics András Állami Gimnázium néven. Egy tanév után azonban megszüntették az iskolát, tanulóit a város különböző középiskoláiba kényszerítették. A rendházban levő szerzeteseket 1950 januárjában egy éjszaka teherautóra rakták és Vácra vitték. 43 éven keresztül nem volt Szegeden piarista oktatás. Az épületbe a Szegedi Tudományegyetem említett Természettudományi Karát költöztették.

Az 1989-90-es változások után az egyházi iskolák működésének engedélyezésével egy időben kezdődött a szegedi piarista iskola újjászervezése. A város engedélyt adott a tanítás ideiglenes épületekben való megkezdésére. 1991. augusztus 25-én indult meg a 248. tanév a kölcsönkapott felsővárosi minorita kolostorban, majd egy évre rá egy barakképületben a Maros utcában. A fiúiskola négyosztályos gimnáziumi képzéssel indult, amely 1994-ben a hatosztályos képzésű osztályokkal egészült ki.

A régi iskolaépület helyett állami kárpótlással új iskola építését kezdte meg a piarista rend a várostól kapott telken az újrókusi városrészben. Az új épületet 1999. augusztus 25-én, Kalazanci Szent József ünnepén avatták fel Orbán Viktor miniszterelnök részvételével.

Az új épületegyüttes templommal egészült ki, melyet 2001. június 17-én szentelt fel Gyulay Endre, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke. A templom patrónusai az 1936-os spanyol polgárháborúban vértanúhalált halt piarista szerzetesek, akiket 1996-ban avatott boldoggá II. János Pál pápa.

A szegedi piarista rendháznak ma hat lakója van, a házfőnök Czeglédi Zsolt Sch. P., az iskola igazgatója Papp Attila.

Magyar Kurír