A Város (Róma) és a földkerekség minden templomának anyja és feje – olvassuk a Lateráni Bazilika homlokzatán. Isten épülete vagyunk, halljuk Pál apostol szavait. A kőből épült templom felszentelésének ünnepén jusson eszünkbe, hogy testünk a Szentlélek temploma, és közösséget alkotva építjük Isten épületét. Törekedjünk arra, hogy a mi közösségünkből is a kegyelem élő vize áradhasson.

A Lateráni bazilika

A lateráni Keresztelő Szent János-főszékesegyház, az Üdvözítő temploma, a pápa

székesegyháza, Róma főtemploma, az ókori Róma és a kereszténység első nyilvános

temploma. „Omnium ecclesiarum Urbis et Orbis mater et caput” (a Város és a

Földkerekség minden templomának anyja és feje). A XII. sz. óta él az a hagyomány,

amely november 9-én tartja a Nagy Konstantin által épített bazilika ünnepét. Eleinte

Róma saját ünnepe volt, később a bazilika iránti általános tisztelet az egész Egyházra

kiterjesztette. A nyugati egyházban a Péter katedrájához fűződő szeretet és a benne

való egység szimbóluma lett ez a jeles nap.

A bazilika teljes hivatalos neve latinul: Archibasilica Sanctissimi Salvatoris et Sancti

Iohannes Baptista et Evangelista in Laterano („a Legszentebb Megváltó és

Keresztelő Szent János és János Evangélista Főszékesegyháza a Lateránban”).

A legrégibb, és a legmagasabb rangú Róma négy pápai bazilikája közt, beleértve a

jóval ismertebb Szent Péter-bazilikát is. Róma püspökének temploma, a pápai trón

(Cathedra Romana) székhelye.

A bazilika története:

I. (Nagy) Konstantin császár (306-337) építtette, I. Szilveszter pápa szentelte fel

324-ben, az Üdvözítő tiszteletére. II. Sergius pápa (844-47) Keresztelő Szent Jánost, II.

Lucius pápa (1144-45) Szent János apostolt is védőszentjévé nyilvánította, így lett a

nép nyelvén Szent János-bazilika. A lateráni név egy ősi római család emlékét őrzi,

mert ezen a helyen állt a Lateranus család palotája.

Az 5 hajós, 56 márványoszlopos, félkörű apszisában mozaikképpel ékesített templomot

a nép (márvány- és mozaikpompája, arany, ezüst, drágaköves kincstára miatt) basilica

aureának, "aranybazilikának" hívta. A bronz főkapu egykor a Forum Romanumon a

szenátus, a Curia Hostilia épületét díszítette; VII. Sándor pápa (1655-67) hozatta a

bazilikába, és megnagyobbíttatta.

A belső tér:

A hatalmas, öthajós ókeresztény bazilikának jóformán csak az alaprajza maradt fenn. X.

Ince pápa megbízásából a különc barokk mester, Francesco Borromini 1650-ben teljesen

kora képére alakította át. Borromini a 16 m széles, 87 m hosszú főhajó antik oszlopsorai

köré pilléreket épített, s az azokban kialakított fülkékben elhelyezett nagy barokk

szobrok drámai mozgalmassága űzi el az ókeresztény egyház hangulatát.

A főhajót záró nagy apszis és középkori mozaikképei szerencsére átélték a sok tűzvészt

és átalakításokat. Az apszis és a négyezeti tér közé eső – mai megjelenésében –

gyönyörűen díszített kórus átalakítása és díszítése megtervezésével korábban

Piranesit bízták meg, ez azonban nem valósult meg.

A félköralakú apszis XIII. század végi mozaikképe az ősi, IV. századi mozaikot 

utánozva, sőt annak egyes darabjait és IX. századi részleteket is felhasználva 

készült. A kép középpontjában a drágaköves kereszt (crux gemmata) áll. Fölötte, felhők

és angyalok között az Atyaisten keze, a Fiúisten mellképe és lebegő galamb alakjában a

Szentlélek. A kereszt tövében a négy paradicsomi folyó, melyből a hitigazságokra

szomjazó embereket jelképezõ szarvasok, juhok és bárányok isznak.

A kép alatt a Jordán folyóban vízi szörnyetegek, delfinek, hattyúk, játszadozó

gyermekek, halászbárkák és halászok. A városkaput őrző Szent Mihály főangyal az

Egyház védőszentje, a falakon lévő apostolfejek a római Egyház oszlopai, a fán ülő

főnix az Egyház halhatatlanságának jelképe. A keresztség gyümölcsei: a kegyelmek

és erények a Jordán partján pompázó virágok.

A fő- és kereszthajók alkotta négyezeti térben emelkedő, nagy, gótikus márvány

tabernákulum (1367) rejti Péter és Pál apostolok koponyáit. Sajnos, ez a középkori

építmény is átalakítást szenvedett a 19. században.

A gazdagon aranyozott kazettás mennyezet égszínkék és bíborvörös színei még késő

reneszánsz szellemet árasztanak (1562-1567).

A bazilika legpompásabb kápolnája a Capella Corsini, melyet XII. Kelemen pápa

emeltetett - a főhomlokzatot tervező Galileivel (1734) - egy, szentté avatott 

családtagja tiszteletére.

A bal kereszthajóból kijárat nyílik a templomhoz tartozó, gyönyörű 13. századi

kolostorkerthez, melynek változatosan faragott, cosmata - berakásos oszlopokkal

ékes keresztfolyosója nyújtja azt, amit az óriási bazilikában már hiába keresünk: a

régmúlt hangulatát.

A bazilika még rengeteg szépséggel, számos műremekkel rendelkezik, melyek közül 

kiemelem XIII. Leó pápának, a XIX. század kiemelkedő alakjának a síremlékét. 

A lateráni Szent János bazilika

VIRTUÁLIS 

1.. Apse  2.. kereszthajó 1.  3.. kereszthajó 2.  4.. Nave 1  5.. Nave 2  6. Colonna kápolna  7. Lancellotti kápolna  8. Corsini kápolna  9.. Kolostor10.. keresztelőkápolna11.. keresztelőkápolna kápolna12.. külső (North)13. Külső (East) It | En

Külön köszönet a Villanova Egyetem Pennsylvania (USA) a maga hozzájárulását 

a megvalósításához, a Virtual Reality Tour a Bazilika Szent János Lateráni