Mindannyian Isten kegyelmében részesedtünk Jézus Krisztus által, akinek a testébe tagozódtunk be a keresztség szentségével. Őróla teszünk tanúságot most is, aki az életét adta értünk. Általa lettünk Isten népe, akik az „egy Jézus Krisztushoz” tartoznak. Nem lehet részekre szakítani Krisztust, és nincs evangélikus, római katolikus, református, ortodox, baptista… Krisztus! – mondta bevezetőjében Isó Zoltán, az evangélikus gyülekezet lelkésze, majd köszöntötte az istentisztelet szolgálattevő katolikus, evangélikus és református lelkipásztorait.

Az evangélikus liturgiát követően kezdődő ökumenikus imádságon igét olvasott Závodi Zsuzsanna és Niederhoffer Zoltán református lelkész, Szerenka Miklós plébános, érseki helynök.

A napi evangéliumot – Mt 12,46–50 – Márfi Gyula veszprémi érsek hirdette. Prédikációjában Péter apostol első leveléből vett gondolatok alapján a világiak igehirdető szolgálatáról szólt. „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet, tulajdonul kiválasztott nép vagytok,  hogy annak dicsőségét hirdessétek, aki a sötétségből meghívott benneteket csodálatos világosságára.” A katolikus egyházat gyakran érte az a vád, hogy túlzottan klerikalizált, túlságosan papság-központú – mondta Márfi érsek. A II. Vatikáni Zsinat óta az általános papság fogalma nagyobb hangsúlyt nyert közösségeinkben. Amikor imádkozunk valakiért, önmegtagadást, áldozatot vállalunk másokért, mások üdvösségéért, bűneik bocsánatáért, akkor papi tevékenységet folytatunk. Királyi, vezetői szolgálata is van mindannyiunknak, különösen a felnőtteknek. Amikor egy keresztény pedagógus a gyermekeket hitével hitre, erényes magatartásra neveli, vezetői szolgálatot lát el. Ugyanez érvényes a szülőkre, nagyszülőkre is. Mindnyájunknak hirdetnünk kell Isten dicsőségét, tanúskodnunk kell cselekedeteiről. Jól példázza ezt az állandó diakónusok szolgálata, akik ugyan a papi rend harmadik fokozatán állnak, de a világban élnek és dolgoznak, s nemcsak a papok, püspökök között segédkeznek, hanem világi állásaikban és családjukban is tanúskodnak Istenről – emelte ki a főpásztor.

A tanúskodás azon formájáról beszélt, amelyben a bűneinkért halált szenvedett és feltámadt Krisztusról tettek tanúságot az apostolok. Hangsúlyozta: nagy jelentősége van e kérügmáknak, mivel az apostolok Jézus halála utáni bátor elindulása igehirdető szolgálatukra egyedül azzal magyarázható, hogy személyesen találkoztak a Feltámadottal, s ez küldetésbe hívó erejű volt számukra.

Végül a keresztények prófétai tisztéről, feladatairól szólt az érsek, melyeknek lényege nem a jövőlátás, hanem a Krisztus nevében mondott buzdítás, vigasztalás. A főpásztor közös imádságra hívott, hogy tanúskodva és Isten dicsőségét hirdetve minden keresztény tudatosan és elkötelezetten vállalja szolgálatát Krisztus egyházában.

Az istentisztelet az egyetemes könyörgésekkel folytatódott, melyeket Závodi Zsuzsanna református lelkész és László Dezső veszprémi plébános, valamint Isó Zoltán evangélikus lelkész olvasott fel. A találkozó az Úr imádságával és ökumenikus áldással zárult – írta Toldi Éva.

Veszprémi Főegyházmegye/Magyar Kurír