Mit értett a boldogságon XVI. Benedek pápa – 37 éve?

A spanyol konzervatív ABC egy hete idézte a Vatikán hivatalos lapját, a L'Osservatore Romanót, amely XVI. Benedek pápa mexikói és kubai útja előtt az alábbi címmel közölt egy cikket: Joseph Ratzinger a boldogságról beszél. Az alcím szerint a 60-as években tartott előadássorozatáról készült könyv összefoglalója volt, és az 1975-ös fényképen a teológus Joseph Ratzinger még öltönyt és nyakkendőt viselt. A lap a Szentatyának a boldogságról készített összefoglaló gondolatmenetében abból indult ki, hogy a történelem a szavak fejlődése, és ebben a tükörben látni lehet az emberi gondolkodás fejlődését. A boldogság szót fokozatosan váltotta fel a klasszikus megváltás. De míg a megváltás igazából a világ megmentését jelenti, amelybe az egyén megváltása is beleértendő, a boldogság szava egyfajta egyéni jólétre szűkítette a megváltást. És ebben az életminőségben az embert mint egyént láttatják. Ebből a szemszögből a világot már nem önmagában és nem globálisan látják, hanem önző formájában. A teológiának abban kell segítenie jelenkorunk embertársainak és embertársnőinek, hogy megtalálják az igazi lehetőségeiket, hogy megváltoztassák a világot. Mert az ember nem elégszik meg a boldogság mennyiségi ráadásával, de azzal sem, hogy pusztán igazságosabban osztják el a javakat. Egészen mást kíván, ami teljesen új és mindezeknél jóval mélyrehatóbb. A L'Osservatore Romano tömör véleménye: „Ritka és szép gondolatok”. Amelyek az említett olaszországi előadássorozat keretében hangzottak el 1975. április másodikán, Roanában (Veneto tartomány, Vicenza provincia).

Ezer mártírra és missziós testvérre emlékezett a katolikus egyház

A spanyol katolikus hírügynökség (ACI) a múlt héten szombaton foglalkozott a Vatikánban tartott XX. ima- és böjtnapról a mártírokért és missziósokért, amelyen megemlékeztek az összes olyan papról, nővérről vagy laikus testvérről, aki 1980 óta a hitéért áldozta életét. A Fides, a Vatikán hírügynökségének tudomása szerint 1980 és 2011 között legalább ezren vesztették életüket azért, mert hűségesek maradtak az igehirdetéshez. Csak tavaly 26 missziós testvért öltek meg, 16 papot, négy nővért és négy laikus testvért. A Fides igazgatója, Vito del Prete interjút adott a Vatikáni Rádiónak: leszögezte, hogy a mártírok száma egyre növekszik, méghozzá „exponenciális mértékben”.

Az irgalmas házak bukása Portugália bukásával lenne egyenlő

Manuel Lemos egy olyan szervezet elnöke, amely évente közel egymillió, részben magatehetetlen beteget és idős embert gondoz 392 irgalmas házat tömörítő szervezetével (UMP). Az UMP vezetője a tavaly ősszel az állammal kötött megállapodás után ismét hangot adott aggodalmának működésük újabb anyagi nehézségeivel kapcsolatban, és március 26-án drámai hangú nyilatkozatot adott a portugál Lusa hírügynökségnek, amelyet idézett a Diário de Notícias című napilap is. Mivel 30–40 millió eurós adósságot halmoztak fel, ismét fennáll az a veszély, hogy ezért be kell zárni nem kevés tagintézményüket, ez pedig tragikus következményekkel jár – figyelmeztetett Lemos. Leszögezte, hogy ők nem tüntetnek, nem fenyegetőznek és nem sztrájkolnak, mert genetikailag nincs beléjük kódolva. De ha ők csődbe mennek, akkor Portugália is velük együtt bukik – mondta az elnök. 75 ezer közvetlen segítőjükön kívül még egyszer ennyien támogatják munkájukat közvetetten. Részben úgy oldották meg átmenetileg a pénzszűkét, hogy késve fizetnek alkalmazottaiknak, és sikerült meggyőzni harmadik feleket is, hogy a helyzetre való tekintettel várjanak még a pénzükre. Az UMP gondozottai, alkalmazottai és intézményei most arra várnak, hogy a kormány megkapja azt az 1,5 milliárd eurót, amelyet még a kormány ígért nekik és az egészségügyben használható fel.

Isten egyik bajnoknője most a Fülöp-szigeteken szolgál

A konzervatív spanyol ABC 27-én, kedden írt a 37 éves Mapi nővérről, eredeti nevén María del Pino Rodríguezről. A Kanári-szigeteken született, és eredetileg spanyol műugró-bajnoknő (1994) csak a közelmúltban jött rá, hogy az életben vannak fontosabb dolgok is, mint hogy újabb és újabb érmeket szerezzen. Négy hónapja érkezett a Fülöp-szigetekre, és a főváros, Manila egyik külvárosában vállalt missziós munkát a szigetekre elsőként érkező és 30 éve újra itt tevékenykedő Ágoston-rendi szerzetesrend segítségével. Sportolói pályafutása végeztével beiratkozott a granadai egyetemre, és három évet elvégzett, de nem érezte jól magát sehol, mert nem jó helyen kereste a boldogságot. Akkor talált magára, amikor egy imacsoport meghívta, mert látták rajta, hogy nem érzi jól magát egyébként rutinnal végzett tanulmányai közben. Azóta a Bibliában is megtalálta Szent Pál apostolnak azon utalását is a Korinthusbeliekhez írt első levelében, amely neki, a volt sportolónak is szólt (1 Kor,9 24-25). Most már újra felfedezte, mi az egyén és a boldogság értéke a legnagyobb szegénység közepette is.

Sobieski Tamás/Magyar Kurír