Erdő Péter homíliája a csatkai búcsújáróhely jóváhagyásának 150. évfordulóján

Homília a csatkai búcsújáróhely jóváhagyásának 150. évfordulóján
Csatka, 2012. augusztus 26-án (Lk 1,26-38)

Főtisztelendő és Excellenciás Érsek Úr!
Főtisztelendő Paptestvérek!
Krisztusban Kedves Testvérek!

Jóváhagyásának 150. évfordulóját ünnepli a csatkai búcsújáróhely. A kegyhely története régi időkbe nyúlik vissza. Az Irgalmasság Anyja Kápolna ősi címet visel. Már az 1300-as években így nevezték a pálosok templomát ezen a településen. Az imameghallgatások és a csodák emléke is több, mint másfél évszázados. Már az 1700-as években említik, hogy a Szűzanya csodálatosan megjelent itt. Gyógyulások is történtek. A vallásos odaadás és a Szűz Mária tisztelet az utóbbi 150 évben folyamatos volt ezen a helyen. Imádsággal megszentelt földön állunk.

A hagyomány szerint 1862. augusztus 22-én jelent meg itt, a csatkai szentkútnál a Szűzanya, és kérte a kápolna építését, meg azt, hogy a hívek zarándoklattal járuljanak hozzá. Időközben, hogy Mária mennybevételének hitigazsága és királynői méltósága között a kapcsolatot megvilágítsa, az Egyház augusztus 22-ét jelölte meg Szűz Mária királynő emléknapjának. Véletlen egybeesés? Elmélkedjünk tehát ma a Boldogasszony királynői méltóságáról! Világítsa be ez a titok jubileumi ünneplésünket!

Az ószövetségi Szentírás különböző szavakkal, különböző értelemben beszél királynőkről. A Menny Királynőjének nevezték a pogányok Babilóniában, de Kánaánban is Istar vagy Astarte istennőt. Sokan még Jeruzsálemben is tőle várták a jó termést és a termékenységet (Jer 7,18; 44,17.19). Természetesen a próféták botránkozva utasították el a pogány istenek tiszteletét.

Földi királynők közül sajátos nevet, címet visel (Malkah) Sába királynője (1Kir 10,1.4.10.13; 1Krón 9,1.3.9), aki valódi, egyszemélyi uralkodója országának, valamint Eszter könyvében Artaxerxész király felesége, Vasti, és Eszter (Esz 1; 4,4; 7,1-8; 8,17 stb.) . Beszél azután az Ószövetség olyan királyi feleségekről is, akik hosszabb-rövidebb időre férjük vagy fiuk halála után maguk kormányozzák az országot. Különös szerepe volt az államban és az udvarban a király özvegy édesanyjának, az anyakirálynénak, akit nagyasszonynak is neveztek (1Kir 15,13; 2Kir 10,13; 2Krón 15,16; Jer 13,18; 29,2). Mivel az anyakirálynőnek nagy befolyása volt fiánál, előfordult, hogy az ő közbenjárását kérték (vö. pl. 1Kir 2,13-25) .

Szűz Mária királynői méltóságának azonban nem evilági értelme van. Már maga Krisztus elismeri Pilátus előtt, hogy király ő, de hozzáteszi: „Az én országom nem e világból való”.

Hitünk különösen is kifejezésre jut az Egyház közös imádságában, a szent zsolozsmában különösen. S a négy antifóna közül három Szűz Máriát kifejezetten Királynénak nevezi: „Mennyországnak királynéja, angyaloknak szent asszonya” – mondja az egyik. „Mennyországnak Királynéja, irgalmasságnak Szent Anyja” – énekli a másik. „Mennynek királyné asszonya, örülj, szép szűz, alleluja!” – így fogalmazza meg a harmadik antifóna Máriának ezt a különleges méltóságát. Amikor XII. Piusz pápa 1950-ben meghatározta Szűz Mária mennybevételének hitigazságát, kijelentette: „Kiváltságainak mintegy legfőbb koronájaként elnyerte azt, hogy a sír romlásától mentes maradt, s úgy, amiként már Fia, aki legyőzte a halált, testével és lelkével a mennyei legfőbb dicsőségbe fölvétetett, ahol Fiának, az idő halhatatlan Királyának jobbján királynőként tündököl” . Királynő tehát. Országa a mennyország, ahol Szent Fiának „jobbján ül”. De királysága, országa Szűz Máriának az egész világ is. Krisztus ugyanis a mindenség királya.

Nem véletlenül mondják a Szűzanyát a Világ Győzelmes Királynéjának is. Mert itt, a földi életünkben a szeretet és a tisztesség sokszor vesztesnek látszik, az igazság hangja sokszor nem hallatszik a hazugság és a szétszórt, értelmetlen dübörgés zűrzavarában. Sokan érzik úgy, hogy nem az értelem és a rend kormányozza a világot. Nem kevesen azt gondolják, hogy csak a véletlen szüleményei vagyunk, és talán csak arra való az életünk, hogy minden pillanatban kellemesen érezzük magunkat. A hivatásunk ennél többre szól. Személyes életünk, a családunk élete, az egész népünk élete beleilleszkedik a mindenható Isten tervébe. Van értelme tanulni a múltból. Van értelme gondolni a jövőre. Van értelme áldozatot vállalni a jövőért.

A jövőbe tekintő élet legszebb példája itt, a földön az anyaság. Az édesanya gyermekének nem egyszerűen földi életet ad, hanem egy emberi személy útját nyitja meg az örök boldogságra. Ezért olyan fontos a nevelés is. A gyermek nem tulajdona sem a szüleinek, sem a társadalomnak, hanem önálló méltósága van. Egyedül Isten tulajdona, tőle kapja a szabadság ajándékát. De ahhoz, hogy a szabadságot helyesen használhassuk, nevelésre, jó példára, segítségre van szükségünk. Nem csak nekünk magunknak van reményünk tehát az örök boldogságra, hanem hozzájárulhatunk ahhoz, hogy más emberek is ebbe a boldogságba jussanak.

Azt mondtuk az imént, hogy Mária a Világ Győzelmes Királynéja. És csakugyan az, mert már itt, a mostani életünkben is sok nehéz helyzetben segít nekünk. Segít, hogy legyőzzük saját bűneinket, mert ő a Bűnösök Oltalma. Segít, hogy az emberek között ne a gyűlölködés és az erőszak érvényesüljön, hanem a megértés és a szeretet. Mária a Béke királynéja, hiszen Krisztus a mi békességünk és kiengesztelődésünk (Ef 2,14-17). Ő az, akiben a Jelenések könyve meglátja a mennyből leszálló Új Jeruzsálemnek, a Béke Városának a fejedelmét (Jel 21,2). Ő az, aki eggyé forrasztotta mindazokat, akik a választott népből vagy a pogányság soraiból hittek benne, mert mindkettőt kiengesztelte Istennel (Ef 2,16). Az Egyházban senki sem idegen, és senki sem jövevény, hanem mindannyian a szentek polgártársai és Isten családjának tagjai vagyunk (Ef 2,19). Így nézzünk magunkra mi is, mert a hit, a Krisztusban való szeretet és összetartás lehet a belső békének, a türelmes, az újrakezdeni kész szeretetnek, a kiengesztelődésnek az igazi alapja. Isten békéje Szűz Mária által jött el hozzánk (vö.: Mik 5,5). Ne hagyjuk, hogy a saját önzésünk elvakítson minket, legyünk mindig tekintettel a többi emberekre, ne engedjünk semmilyen uszítás kísértésének, hanem legyünk tisztelettel önmagunk és mások iránt.

Mária tehát a Világ Királynéja. És ez majd nyilvánvalóvá lesz mindenki előtt. Az utolsó ítéleten mutatkozik meg a maga teljességében Isten győzelme. Krisztus fogja megvonni a világtörténelem mérlegét. „Amikor eljön… az Emberfia, és vele minden angyal, helyet foglal dicsőséges trónján” (Mt 25,31). Az ítélő Krisztust tehát kísérik az angyalok. De kísérik a szentek is. Maga az Üdvözítő mondja apostolainak, hogy ítélkezni fognak Izrael tizenkét törzse fölött (Mt 19,28; Lk 22,30). A Boldogságos Szűz Mária pedig, aki az Angyalok Királynéja és az Apostolok Királynéja, méltán áll ott, a középpontban Szent Fia mellett az utolsó ítélet lenyűgöző képében is. A Vatikánban a Szixtuszi Kápolnában, Michelangelo híres freskóján az Ítélő Krisztus alakja mellett ott találjuk Szűz Máriát bölcsen és szelíden. Sugározza az erőt és Szent Fia győzelmét. A megnyugvást az isteni igazságszolgáltatásban. Vagyis úgy jelenik meg, mint a Világ Győzelmes Királynéja.

Kérjük hát most is közbenjárását. Kérjük segítségét minden bajunkban. Köszönjük, hogy mellettünk áll és soha nem hagy el minket.

Mária Királynő, Csatkai Szűzanya, Magyarok Nagyasszonya, könyörögj értünk és egész népünkért! Ámen.