schrancz Erika írta a(z) KERESZTÚT fórumtémában:

XIV állomás Jézust sírba teszik (Mt 27.60; Mk 15.46; Lk 23. 53; Jn 19.41-42) Az a szándékom, hogy felkeltselek benneteket sírotokból, és saját birtokotokra vezesselek benneteket: az én Szentséges Szívembe! (1990 Április 10.) És te gyermekem, aki olvasod az üzenetet, vagy hallasz engem, te akit meglátogattalak sírodban, és leheletemmel eltöltöttelek, mondom neked: Kövesd Vérem nyomát, amelyet jelül hagyok számodra! Ha megállít és megkérdez egy járókelő útközben, mondd meg neki, hogy az én tanítványom vagy, és én a te Mestered, és hogy te éppen ...

schrancz Erika írta a(z) KERESZTÚT fórumtémában:

XIII. ÁLLOMÁS: Jézus testét leveszik a keresztről és átadják anyjának A fájdalmas Szűzanya kitart a kereszt tövében. Vele van János is. Lassan sötétedik, és a zsidók sürgetik az Úr holttestének levételét. Egy Arimateából származó József nevű tanácsos, derék és igaz ember, érkezik most a Kálvária hegyére. Ő járta ki Pilátusnál a római törvények szerinti engedélyt a kivégzett eltemetésére. „... maga is várta Isten országát. Nem értett egyet a határozattal és az eljárással.” (Lk 23, 50-51) „Nikodémus is elment, aki annak idején éjszaka kereste föl Jézust, s vitt mintegy ...

schrancz Erika írta a(z) Rózsafüzér imádság a Szűzanyához. fórumtémában:

5/7.Üdvözlégy Mária, kegyelemmel teljes, az Úr van Teveled, áldott vagy Te az asszonyok között, és áldott a Te méhednek gyümölcse, Jézus -- Akit érettünk keresztre feszítettek -- Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért, áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Ámen

schrancz Erika írta a(z) VERS fórumtémában:

Ima a Szent Kereszt előtt Elnézem Jézus két kezét, fájó sebét szögek helyét, én két kezemmel vétkezem. Bocsáss meg édes Istenem! Fején tövisből koszorú, szeme rám néz és szomorú, mert gondolatban vétkezem. Bocsáss meg édes Istenem! Szívét hegyes vas verte át, megölték mégis megbocsát, Én rossz vagyok és szívtelen. Bocsáss meg édes Istenem! Megcsókolom szent lábadat. báránykák után járogat, tövis közt nekem nincs helyem. Bocsáss meg édes Istenem! Jó itt tenálad Jézusom, ha minden bűnöm megmosom, Én úgy örülök szíveden. Szeretlek édes ...

schrancz Erika új blogbejegyzést írt: Nagypéntek – Jézus Krisztus kereszthalálának napja

schrancz Erika új blogbejegyzést írt: Ferenc pápa a Rebibbia női börtönben: Isten sosem fárad bele a megbocsátásba

schrancz Erika új blogbejegyzést írt: Útravaló márc. 30.

schrancz Erika írta a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:

Napi evangélium 2024. március 29. – Nagypéntek Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa Jézust. A zsidók azonban ezt kiáltozták: „Ha szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja. Mert mindaz, aki királlyá teszi magát, ellene szegül a császárnak.” E szavak hallatára Pilátus kivezet- tette Jézust, maga pedig a bírói székbe ült a kövezett udvaron, amelyet héberül Gabbatának hívnak. A húsvéti készület napja volt, a hatodik óra körül. Így szólt a zsidókhoz: „Íme, a királyotok!” De azok így kiáltoztak: „El vele, el vele! Feszítsd meg!” Pilátus megkérdezte: ...

schrancz Erika írta a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:

Ott keresztre feszítették őt, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készített, és a keresztfára tétette. Ez volt ráírva: „A názáreti Jézus, a zsidók királya.” A feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol Jézust megfeszítették, közel volt a városhoz. Héberül, latinul és görögül volt felírva. A zsidó főpapok kérték Pilátust: „Ne azt írd: A zsidók királya hanem ahogy ő mondta: A zsidók királya vagyok”. Pilátus azonban ezt válaszolta: „Amit írtam, megírtam.” A katonák pedig, miután Jézust keresztre feszítették, fogták a ruháit, négyfelé ...

schrancz Erika írta a(z) NAPI EVANGÉLIUM fórumtémában:

A zsidók pedig, mivel az előkészület napja volt, és a holttestek nem maradhattak a kereszten, megkérték Pilátust, hogy töresse meg a keresztre feszítettek lábszárát, és vetesse le őket a keresztről. Az a szombat ugyanis nagy ünnep volt. Elmentek tehát a katonák, és megtörték a lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele együtt fölfeszítettek. Amikor azonban Jézushoz értek, látták, hogy már meghalt. Ezért nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona beledöfte lándzsáját az oldalába. Ekkor vér és víz folyt ki belőle. Az tanúskodik erről, aki látta ezt, és az ő ...